Párazárási pánik – hogyan előzzük meg a páralecsapódást padlástereknél
Mindenki szeretné elkerülni azokat a rettegett vizes foltokat a homlokzaton, a mennyezeten vagy a padlástérben, akár beázásról, akár páralecsapódásról van szó. Habár nem feltétlenül könnyű feladattal állunk szemben, a következők segítségével mégiscsak felvehetjük a harcot: egy lég- és párazáró réteggel, a födém jó hőszigetelésével, a megfelelő tetőfóliával, a padlástér átszellőztetésével és természetesen egy kiváló szakemberrel.
Már az elején érdemes leszögezni, hogy előregondolkodással, tudatos tervezéssel és minőségi kivitelezéssel elkerülhető a páralecsapódás, erre pedig még inkább ösztönözhet az, ha tisztában vagyunk a következményekkel. Ha például nedvesség csapódik le a tetőfólia belső oldalán, visszacsöpöghet, ami rontja a hőszigetelés hőszigetelési képességét, arról nem is beszélve, hogy bepenészesedhet. Elrettentő példa lehet az is, ha a falat hirtelen vízfoltok kezdik díszíteni, vagy ha rövid időn belül a szarufákon penész és gomba jelenik meg a visszatérő nedvesség miatt. A páraproblémák megelőzésében most mi is segítünk, hogy az otthon valóban a gondtalan pihenés helyszíne lehessen.
Tévhitek a páralecsapódással kapcsolatban
- A páraáteresztő fólia minden esetben biztosítja a páraáteresztést. Bár a nevéből kifolyólag könnyű mindenre gyógyírt jelentő csodaeszközként tekinteni rá, valójában a páraáteresztés csak akkor működik, ha a belső, fűtött és a külső hideg tér között közvetlenül egy folyamatos szerkezeti beépítésünk van, belső burkolattal, páratechnikai réteggel, hőszigeteléssel és végül a páraáteresztő fóliával. Ez a beépített tetőtér rétegrendje, azonban beépítetlen padlástérnél más a helyzet. A hőszigetelés és a tetőfólia között egy nagy, légüres, télen hideg tér, a padlástér található, az ide feljutó pára pedig nem tud áthatolni a tetőfólia szerkezetén, hanem a hideg, belső oldalon lecsapódik.
- Csak a szellőztetésen múlik, hogy elkerüljük-e a páralecsapódást. Ez valóban fontos tényező és számos előnnyel bír, de a padlástérbe ritkán szaladgálunk fel szellőztetni, a nyitva hagyott tetőkibúvón pedig bejuthat az eső. A padlástér átszellőzését, ahogyan később látni fogjuk, mindenképpen biztosítanunk kell.
- Lég- és párazárásnak elég betennünk valamilyen takarófóliát. Ezt több szempontból is cáfolhatnánk: ha nincs megfelelő lég- és párazárás, illetve a szálas hőszigetelésünk vizet kap, akkor onnantól kezdve a megfelelő hőszigetelésről is lemondhatunk, és számolnunk kell a páralecsapódással, ami akár szerkezeti károkkal is járhat.
- Utólag is könnyedén megoldható a tetőtér alsó beszellőzésének és felső kiszellőzésének beépítése. Sajnos ez koránt sincs így, mivel ez kizárólag visszabontásokkal kivitelezhető. Ebben az esetben sem kell azért egyből a tető bontásához folyamodni, szellőzőgyűrű behelyezésével biztosíthatjuk a tetőtér átszellőzését, és megszabadulhatunk a páralecsapódási jelenségtől.
Menjünk vissza egészen a páraproblémák gyökeréig - ami a valóságban van
A tévhiteket eloszlatva senkit nem akarunk megijeszteni, de bizony vannak olyan esetek, amikor a padlástér átszellőzését nem megfelelően alakítják ki, mi pedig szívjuk utána a fogunkat. Megeshet például, hogy a homlokzati hőszigetelés készítésekor a szigetelést teljesen felzárják a tetőfóliához, és nem jön létre az alsó beszellőzés. Mindenképpen meg kell oldanunk, hogy a külső levegő be tudjon jutni a padlástérbe.
De ha egyszer bejut a levegő, annak valahol távoznia is kell, különben nem valósul meg az átszellőzés. Mi lesz a megoldás? Alulról kell történnie a beszellőzésnek, felülről pedig a kiszellőzésnek, ezzel légáramlatot képezve és megelőzve, hogy a pára lecsapódjon a hideg felületen. Mindez jól hangzik, de sajnos sok esetben nem figyelnek az alsó beszellőzés kialakítására, pedig az ereszburkolatnál elhelyezett szellőzőszalag beépítése viszonylag egyszerűen kivitelezhető és költséghatékony módszer. Fontos, hogy a padlástér alsó beszellőzését ne keverjük össze a tetőfólia és a tetőcserép között kialakítandó átszellőztetett légréteg beszellőzésével. Beépítetlen padlástér esetén mindkettő kialakítását meg kell oldani!
Páralecsapódás elkerülése
Mivel a problémákat mindenki szeretné messziről elkerülni, megmutatjuk, milyen megoldásokra van szükség a különböző tetők, padlásterek esetében.
Kádár-kockák – ha nincs megfelelő kiszellőzés
Például egy kockaháznál nehéz a felső kiszellőzést megoldani, mivel kevés esetben van vízszintes tetőgerinc, ahol egy egyszerűen kialakítható fóliasapkával viszonylag könnyen kivitelezhető lenne. A ferde éleknél vonal menti kiszellőzésre, azaz a tetőfólia két oldalán 3-3 cm résre van szükség az él kiszellőzéséhez, de ezt sem gyakran alkalmazzák, mivel az alátéthéjazat megszakításával sérülhet a tető védelme, ami elvezethet a legnagyobb félelmünkhöz: kívülről bejuthat a porhó vagy a csapóeső. Mint ahogyan már az elején is említettük, mindez megelőzhető szakszerű kivitelezéssel, jól záró, de jól is szellőző rendszerelemként kapható gyári kúpalátéttel, így a tetőnk védelme hibátlan lesz, ha biztos kezekbe kerül.
A kúpcserepek alatti rés lezárásához segítséget nyújthat a FigaRoll Plus univerzális kúpalátét, amely minden tetőcserép típushoz jól használható, 50%-os nyújthatóság jellemzi, tökéletesen kizárja a kívülről jövő nedvességet, miközben kifelé hatékonyan szellőzik a tető a speciális szellőzőlabirintusokon keresztül.
Ritkán, de előfordulhat, hogy a Kádár-kocka padlástere beépítésre kerül. Ha eleinte nem is, de a későbbiekben fennáll a beépítés lehetősége, akkor tegyünk fel alátéthéjazatként páraáteresztő tetőfóliát. Erre kiváló lehet a Bramac Pro Plus Resistant 140 2S, de amíg a tetőtér beépítetlen, meg kell oldani a padlástér átszellőzését.
Egy jó tipp: a ragasztósávokat addig ne ragasszuk össze, amíg nem építjük be a tetőteret. A fólia átlapolások között a padlástér addig is tud szellőzni, a ragasztósávval folytonosított szélzárásra pedig akkor lesz csak szükségünk, amikor a szarufák között később elhelyezésre kerülő hőszigetelést szeretnénk megvédeni a bejutó hideg levegő hűtő hatásától.
Beépítetlen padlástér vízszintes tetőgerinccel, jobb kiszellőzéssel
Az épületek tetősíkja alatt kialakuló tér beépítése gyakran nem megvalósítható, például ha alacsony a tető hajlásszöge vagy a tetőszerkezet rácsos tartóból lett kialakítva, így biztosan nem alkalmas erre. Egy kockaházzal ellentétben azonban könnyebb a felső kiszellőztetést megoldani, ha vízszintes tetőgerinc van képezve. Fentebb már elemeztük, hogy a páraáteresztő tetőfólia is párazáróként viselkedik a hideg padlástérben, így itt se ettől várjuk a csodát. Sokkal tartósabb és biztonságosabb választás a Bramac Veltitech 120 nem páraáteresztő tetőfólia, aminek hidrofobizált felülete van, nagy az UV-ellenállósága, a vízzárósága, és nincs a szerkezetében vékony, sérülékeny membrán réteg, ami a rosszabb minőségű páraáteresztő tetőfóliák leggyengébb eleme. A Veltitech tetőfóliával határolt padlásterünk viszont csak akkor lesz mentes a páralecsapódástól, ha az átszellőztetését jól megoldottuk.
A következő fontos elem: lég- és párazáró réteg a megfelelő vastagságú hőszigetelés alatt
Mire kell odafigyelni, ha a padlástér alatti szinten fűtünk, és életvitelszerűen használjuk a lakást, azaz főzünk, fürdünk, mosunk, vagy akár csak a kilégzésünkkel is párát termelünk, míg a padlástér beépítetlen és hideg? Ahogy a bevezetőben már „elspoilereztük", fontos a két tér közé egy lég- és párazáró réteg beépítése, mivel a pára szerkezetbe való jutását minimalizálni kell. Szerencsére erre az esetre sem hagyunk tanács nélkül: a Bramac Membran 100 2S párazáró fólia jelentheti a megoldást, ami dupla ragasztósávval ellátott, magas páraellenállással rendelkezik, valamint felületfolytonosítható. Ennek köszönhetően a párazáró fólia megakadályozza, hogy a pára átjusson a felületén, és a hőszigetelésbe vagy a padlástérbe jutva kicsapódjon és problémákat okozzon.
A légzárás akkor lesz teljes értékű, ha minden csatlakozásnál, például a falaknál vagy az áttöréseknél gondosan ki van tömítve és le van ragasztva. Ha „rés marad a pajzson”, a meleg, párás levegő meg fogja találni az utat és koncentráltan ezen keresztül igyekszik kitörni a hideg tér felé, amely alacsony hőmérsékleten ugyanúgy vízcseppek formájában kicsapódik, mint a hűtőszekrényből kivett hideg sörösüveg felületén a magas páratartalmú, meleg nyári napokon.
A hőszigetelés megfelelő vastagságára pedig a hőveszteség csökkentése érdekében van szükség. Beépítetlen padlásterek födémjén – amennyiben szálas hőszigetelést használunk – 30 cm, vagy akár még vastagabb rétegben is gondolkodhatunk, hiszen a meleg levegő felfelé száll, és a felső határoló szerkezeteken keresztül távozhat a legtöbb hő. Ha a padláson járni vagy tárolni is szeretnénk, akkor lehetőleg deszkázatot alkalmazzunk, és ne OSB táblát a hőszigetelés tetején. A födémre elhelyezett hőszigetelés legtöbbször nem terhelhető, így a járófelületnek vázszerkezetet is kell építeni.
Hogyan érhetjük el a kívánt hőszigetelési értéket kisebb vastagsággal? Megtudhatod következő bejegyzésünkből!
Mit tehetünk, ha mégis homokszem került a fogaskerekek közé
Utólagos átszellőzés kialakítása
Még a leggondosabban elkészített párazárásnál is előfordulhat apró hiba, de a tapasztalat az, hogy sokszor nem sikerül még átlagos szinten sem elkészíteni a lég- és párazárást. Ha ez ráadásul azzal társult, hogy a padlástér átszellőztetése is elmaradt, az első hideg estéken megjelenik a pára a fólia belső oldalán. Van, aki időben észreveszi, van olyan is, aki már a nedves hőszigetelésbe telepedett penész, vagy a szarufákon megjelenő gombásodásból kezdi gyanítani, hogy valami nincs rendjén.
Mint említettük, utólagosan megcsinálni a tető átszellőzését eléggé körülményes. Ilyenkor lehet megoldás a fóliaszellőző gyűrű, ami a tetőfóliába tekerve, pontszerű ki- és beszellőzést biztosít a padlástérnek. 10 cm átmérőjű kerek lyukat vágva, a fóliába a fóliagyűrűt bepattintva, vízzáró áttörést kapunk. A fóliagyűrűbe pedig behelyezhető egy szellőzőrács, amin keresztül a légáramlás megindul, de bogarak nem jutnak be a padlástérbe. Egy dologra azonban mindenképpen oda kell figyelnünk: szellőzőgyűrű ne közvetlenül a szellőzőcserép alá kerüljön, mert így a porhó, csapóeső bejutásának veszélye megnő.
A lehetséges kivitelezési hibák hosszúnak tűnő listája felvetheti a kérdést, hogy létezik-e tökéletes párazárás. Tökéletes nem létezik, de törekedni kell rá. Ha figyelünk a klasszikus külső átszellőzés meglétére, azaz a tetőcserép és a tetőfólia közötti átszellőző légrétegre, a födém vagy a határolószerkezetek megfelelő hőszigetelésére, illetve be van építve a lég- és párazáró réteg, és a padlásterünk átszellőzéséről is gondoskodtunk, akkor a párával nem fog meggyűlni a bajunk.
Nem hibáztatunk, ha elérhetetlennek tűnik a megfelelő párazárás és átszellőzés kialakítása, de Tanácsadóink és Rendszermestereink tudásával és precizitásával igenis megvalósítható, így nyugodtan rájuk bízhatod magad, ha felújítás vagy építkezés előtt állsz! Vedd fel velük a kapcsolatot a BMI Bramac oldalán!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.