Nyereg vagy sátor, lapos vagy magas, esetleg kishajlású? Tagadhatatlan, hogy házunk megjelenését egy szép tető koronázza meg igazán. Nem könnyű azonban kiigazodni a végtelen variációs lehetőségek között, amelyekkel szembetaláljuk magunkat, amikor elérkezik a döntés ideje: milyen tető és tetőfedő anyag védje a ház tetejét. Természetesen a tető dőlésszögét a ház stílusa határozza meg, ezért már a háztervezés első pillanataiban érdemes tudni, hogy milyen tetőt képzeltünk el. Utána pedig még fenn áll a kérdés, hogy milyen cserepekkel, vagy más rendszerelemekkel borítsuk azt. Íme egy kis gyorstalpaló a témában!

A tető hajlásszöge azt jelöli, hogy a vízszinteshez képest milyen szöget zár be a tető. Aki kedveli a minimalista, tiszta, kubista formákat, valószínűleg a lapostetők rajongója. Ez a fogalom a csaknem vízszintes tetőket takarja. Előnye ennek a megoldásnak a letisztult jelleg mellett, hogy akár tetőteraszt is kialakíthatunk rajta. Ugyanakkor a lapostetők rendkívül gondos, szakszerű kivitelezést igényelnek energetikai és élettartam szempontjából, bár ez természetesen a többi tetőmegoldásnál sem maradhat el.

Kép forrása: Flickr

Az alacsony (0-5 fok) hajlásszögű tartományban nem lehet cserép héjalást alkalmazni.

Elegáns és napjainkban divatos megjelenést mutatnak a kishajlású tetők (5-16 fok), amelyek jól illeszkednek például a mediterrán stílushoz, ugyanakkor nem alakul ki alattuk a magastetőkhöz hasonlóan nagyméretű padlástér.

Figyelem: értelemszerű, hogy az ezekbe a csoportba tartozó tetőknél különös gonddal kell ügyelni a bejutó nedvesség elleni védekezés megoldására, hiszen minél laposabb egy tető a víz annál nehezebben folyik le róla! 10 fok hajlásszög alatt érdemes speciálisan kis dőlésszögre fejlesztett, úgynevezett 7⁰ rendszert választanunk, mert a hagyományos cserepek nem alkalmasak a kis dőlésszögű tetők fedésére.

Az ennél meredekebb tetők a magastetők, amelyek például a klasszikus parasztházakat is jellemzik. Ha nagyon tájékozottak szeretnénk lenni, akkor még megjegyezhetjük, hogy a magastetőket is csoportokra oszthatjuk: közepes (45 fokos szögűnél kisebb) és meredek hajlásszögű tetőkre. A magastetők egyik nagy előnye, hogy az alattuk lévő teret tetőtér-beépítés formájában szintén hasznosíthatjuk lakótérként. Ma már nemcsak fából, hanem fémből és vasbetonból is kialakítanak ilyen szerkezeteket. Amennyiben a tetőtér élettér, ne felejtkezzünk el a tető megfelelő szigeteléséről sem, ezzel jelentősen csökkenthetjük a későbbi fűtési költségeket. Nem beszélve a tetőszigetelést is védő alátéthéjazat páraáteresztő képességéről, amely megakadályozhatja a vizesedést és a penészedést.

És most lássuk a tetőformákat!

A magastetők legismertebb, klasszikus tetőformája valószínűleg a nyeregtető. Ennél a „házikóforma” megoldásnál a tető két oldala egyforma vagy eltérő szögben megdöntve a gerincnél csatlakozik, a ház két végfalán ilyenkor alakul ki az ún. oromfal, egy háromszögletű felület.

Kép forrása: Flickr

A nyeregtető egy variációja a félnyeregtető, amikor csak egy ferde tetősík fedi féloldalasan az épületet.

 A klasszikus retró kockaházakról pedig a sátortető lehet ismerős: itt piramisforma, négy egymásnak támasztott háromszögforma tetőfelületből alakul ki ház tetőszerkezete.

Természetesen ezeknél a formáknál jóval változatosabb variációs lehetőségek közül választhatunk. A kontytetőnél a nyeregtető függőleges oromfala helyett is ferde tetőfelület kerül a házra, a csonka kontytetőnél pedig az oromfal egy része megmarad.

A régies villaépületek, kastélyok megjelenését idézi fel a manzárdtető, ahol a tetőfelület megtörik, egy meredekebb és egy kevésbé meredek felületből áll össze.

De kerülhet a ház toronyszerű elemére akár toronytető is, amely általában egy meredekebb, sátorszerű tető, amilyet a templomtornyokon is láthatunk. Ez lehet akár kúpformájú, azaz kúptető is.