Téglából emelt vagy könnyűszerkezettel épült ház? Valószínűleg ez az egyik első dilemma, amellyel családi házunk tervezgetésekor szembesülünk. Mindkét technológiáról elmondható, hogy alkalmazásával minőségi, időtálló otthonokat hozhatunk létre. De akkor mi alapján hozzuk meg a sokszor életreszóló döntést? Hisz ebben az esetben is tény, hogy mindkét választás előnyöket és hátrányokat is magában hordoz. Ezeket összességében kell átgondolnunk ahhoz, hogy kellő megalapozottsággal tehessük le a voksunkat egyik vagy másik megoldás mellett. Cikkünben most igyekszünk körbejárni, mely szempontokat kell mindehhez mérlegelnünk!

A téglaépítésű háznak kétségkívül nagy hagyományai vannak, bár az is tény, hogy amit ma tégla építőanyagként használunk, az már nagyon más, mint a régi kis- vagy nagyméretű tömör tégla falazóelemek. A mai üreges, jó hőszigetelő képességű égetett kerámia falazóblokkokkal nagyon jó hőtechnikai tulajdonságok érhetők el, ráadásul a teherbíró és hőszigetelő képesség esetükben megfelelő hőtároló tömeggel is párosul. A téglafal páratechnikai tulajdonságai is jók, így egy téglaépületben jó eséllyel sem túl száraz, sem túl nedves nem lesz lakásunk levegője. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy szintén kedvezőek a tégla hanggátló tulajdonságai.

Ugyanakkor a téglából való építkezésnek hátulütői is vannak. Munka- és így időigényes folyamatról van szó, amelynél ki kell például várni a technológia megkövetelte száradási időt, ami a teljes munkafolyamatot nézve 1-2 hónappal is megnövelheti a kivitelezési időt a könnyűszerkezetes technológiához képest, ráadásul évszakhoz, időjáráshoz is kötött. Téglafal építésekor ezenkívül sok hulladék is keletkezik, és a felületet vakolattal is el kell látni.

Alternatívát jelent a téglához képest a vasbeton fal, amely igen nagy tervezői rugalmasságot enged: különlegesebb formákat is könnyedén kivitelezhetünk belőle. Ugyanakkor ez a szerkezet a tégláénál rosszabb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, így a kiegészítő hőszigetelésre mindenképp gondolnunk kell. Kivitelezése pedig a beton szilárdulása miatt szintén időigényes folyamat, és azt se felejtsük el, hogy szükség van hozzá zsaluzatra is. Ez a típusú vasbeton építkezés kevésbé jellemző. Inkább kéregfalakról, bennmaradó zsaluzatokról beszélhetünk. Ez az építkezési mód gyors, viszont daruzásra van szükség, helyszíni kibetonozásra és utólagos hőszigetelésre. Zajcsillapítás itt nem számottevő.

Amikor könnyűszerkezetes építésről beszélünk, valójában egy igen széles palettájú építésmódról ejtünk szót. Hiszen annak számítanak a hagyományos faházak éppúgy, mint a korszerű, előre gyártott szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek, készházak is. Az elmúlt években az ezekkel kapcsolatos szabályozás, szabványosítás sokat javult, de így is elengedhetetlen, hogy megbízható céget válasszunk – csak így kapjuk majd meg ugyanis azt az elvárt minőséget, amelynek köszönhetően élvezhetjük ennek az építésmódnak az előnyeit.

A könnyűszerkezetes készházak, mint nevük is mutatja, a helyszínen lényegében csak szerelési munkát jelentenek, így nagyon jelentős mértékben gyorsítható segítségükkel az építési munka. Ehhez azonban elengedhetetlen a szakképzett, profi munkát végző kivitelezői háttér.

A könnyűszerkezetes építés sem képez kivételt a hőszigeteléssel kapcsolatos elvárások terén, vagyis itt is gondoskodni kell a megfelelő hőszigetelésről. Ha azonban ez teljesül, komfortos házat tudunk létrehozni. Ugyanakkor tény, hogy hőtároló tömeg szempontjából (logikusan) ez az építésmód a maga könnyű, kis tömegű szerkezeteivel kevésbé kedvező.

Faszerkezetes épületeknél kiemelten fontos szempont a faanyag védelme kártevők és tűz ellen egyaránt – itt igencsak sok fejtörést okozhat, hogy ezt miként lehet a környezet- és egészségvédelem szempontjából is elfogadható anyagokkal biztosítani. Tartsuk fejben azt is, hogy egy szigorú energetikai követelményeknek megfelelő házhoz – sőt esetleg a passzívház szintjének eléréséhez – már a faanyag esetében is gondolni kell a kiegészítő hőszigetelésre.

Ami a tetőhéjalást illeti, talán nem is gondolnánk rá, hogy a könnyűszerkezetes épületnél éppúgy választhatjuk akár az égetett kerámia tetőcserepet vagy a betoncserepet is, mint egy tégla- vagy betonszerkezetű háznál. Napjainkban egyre inkább elterjednek a kishajlású tetők, amelyeknél azonban fontos figyelnünk rá, hogy a vízszigetelési igényeket maradéktalanul kiegészítő rendszert építsünk be! Ezeknek az anyagoknak az előnyeit és a hátrányait bővebben is ismertettük korábbi cikkünkben.