Amikor egy ház építőanyagairól esik szó, szinte végtelen variációs lehetőségek közül választhatunk. Hogyan döntsük el, miből épüljön a házunk? Hisz senki sem szeretne úgy járni, mint Benedek Elek meséjében a három kismalac: nagy gonddal házat építenek, amit aztán egy pillanat alatt lerombol a gonosz farkas. Mindenki biztonságos, értékálló otthonra vágyik. A következőkben a ház három olyan elemét: falazóblokk, tetőcserép, födém vesszük alaposabban szemügyre, ahol szinte zavarba ejtően sokféle anyagból választhatunk. Ráadásul ezek talán a legfontosabb elemek, melyek nélkül nincs ház. A következőkben a két talán legelterjedtebb építőanyag: a beton és az égetett kerámia alkalmazását vizsgáljuk meg ezek vonatkozásában. Vegyük hát sorra,  mire érdemes figyelni ezeknél, amikor kiválasztjuk otthonunk alapvető építőanyagait! 

A négy fal között: falazóanyagok

Míg az elmúlt korokban leginkább a helyszínen fellelhető nyersanyagforrás szabta meg, hogy miből épüljenek fel a családi házak, ma már a korszerű építőiparnak hála igen széles a falazóanyagok választéka. Bár előfordul, hogy valaki vályogból, szalmabálából vagy épp kőből épít házat, azonban ezek ma inkább az egzotikumok kategóriájába tartoznak. Sokkal elterjedtebbek a korszerű falazóelemek. A tégla évezredes klasszikus, azonban nagy- és kisméretű tömör változat helyett ma már a sokkal jobb hőszigetelő képességű üreges égetett kerámia falazóelemekhez fordulhatunk. Ezek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, mint amilyen a jő hőszigetelő és hőtároló, páraáteresztő, továbbá hangszigetelő képesség. Előnye még a jó teherbírás, hátránynak számít viszont, hogy sok hulladék keletkezik az építkezéskor, továbbá a téglafalat vakolni kell.

Megjelenhet azonban a beton is a falazóelemek választékában. Egyrészt pórusbeton falazóelemek képében, amelyek előállításakor az anyagban keletkező buborékok hatására egy porózus, így jó hőszigetelő és jó páraáteresztő képességű építőanyag keletkezik, amely ezenkívül rendkívül méretpontos, könnyű, jól alakítható, kevés hulladékkal jár az építkezés, és az ebből épült falat nem kell vakolni. Ellenére szól, hogy  hőtároló képessége kicsi, és érzékeny a nedvességre, továbbá teherbírása miatt csak 1-2 szintes épületekhez alkalmas.

Ugyanakkor betont zsalukő formájában is használhatunk, amelyekkel leginkább pincefalaknál és lábazatoknál találkozhatunk: ezeknél lényegében egy készen rendelkezésre álló zsaluzatot töltenek ki betonnal. Utóbbi rendszer bár a téglafalazatnál drágább, viszont előnye, hogy előbbinél jobban ellenáll például a földrengéseknek.

Talán kevésbé köztudott, hogy családi ház esetében is választhatjuk a monolit, azaz helyszínen készített vasbeton szerkezetet, amelynek számos előnye létezik, mint amilyen a kisebb teherhordófal-vastagság és az igen masszív, teherbíró szerkezet, illetve az, hogy a különlegesebb formákat könnyebb belőle kivitelezni. Szükséges ugyanakkor a nagy kivitelezési fegyelem és szakértelem, bár ez jó esetben a többi technológia esetében is alapelvárás.  

És hogy milyen szempontok alapján hozzuk meg a döntésünket? Az ideális fal gyorsan elkészül, stílusban illeszkedik a teljes épülethez és környezetéhez, jól szigetel, idő és értékálló. Persze az esetek túlnyomó részében mindennek nem kell önmagában a falazóelemnek megfelelnie, a kész falhoz a szigetelés, vagy épp a festés is szervesen hozzátartozik.

Házunk koronája, a tető fedése

Egy másik igen széles anyagválasztékkal rendelkező kategória a tetőfedőanyag, azaz a tetőhéjalás. Itt is igaz, hogy a nagy klasszikusok csapatához időközben számos új fejlesztésű anyag is csatlakozott! Előző cikkünkben áttekintettük, hogy tetőnk rendkívül sokféle formát ölthet. A lapostető és alacsony hajlású tető különleges kategóriát képez, hiszen itt speciális szigetelési és burkolási feladattal állunk szemben. A kishajlású és magastetőkön viszont már ismét szembetaláljuk magunkat a nagy anyagválaszték problémájával. Azt semmiképp ne feledjük: kishajlású tető esetén érdemes speciálisan erre a formára fejlesztett rendszert választanunk a megfelelő vízszigetelés miatt.

Az egyik leggyakrabban használt anyag az égetett kerámia tetőcserép, amely évszázadok óta bevált anyag, igen széles formaválasztékkal.

A beton diadalútja viszont az építőanyagok terén megállíthatatlanná vált az utóbbi évtizedekben. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy természetesen a tetőfedő anyagok között is találkozhatunk vele. A betoncserepek sablonban préseléssel készülnek, és tetszőlegesen színezhetők. Strapabíró, tartós, masszív tetőfedést készíthetünk belőlük.

Ne felejtsük el, hogy a tetővel szembeni követelményeknek sem önmagában a kívülről látható tetőfedő anyagnak kell megfelelnie! A tető is rendszer, melyben a csapadékelvezető, vagy épp a szigetelő elemeknek is fontos szerepe van. A teljes rendszernek kell megfelelő ár-érték arányban esztétikusan és megbízhatóan működnie.

Láthatatlan, de nélkülözhetetlen: a födém

A ház igen fontos, de kevésbé látványos része a födém, amely a helyiségeket fedő, egyben fontos teherhordó szerepet is betöltő szerkezet. Fagerendás födémekkel valószínűleg inkább régi épületekben találkozhatunk, de igaz ez a látványos boltozatokra is.

Napjainkban leginkább a gerendás-béléstestes, illetve a monolit (helyszínen készült) vasbeton födémek alternatívája merül fel. Előbbieknél a meghatározott közökkel kiosztott, teherhordó falakra fektetett gerendák közé kerülnek az úgynevezett béléstestek. Ez a szerkezet statikai terv szerint készül, azaz statikus határozza meg például a gerendák kiosztását.

A monolit vasbeton födém a helyszínen készített vasbeton szerkezetet jelent, amely, mint már korábban is említettük, igen stabil, masszív struktúra, rendkívül nagy szabadságot adva a kialakítás tekintetében. Azonban a helyszínen külön zsaluzatot kell építeni hozzá, kivitelezése pedig igen nagy szakértelmet és felkészültséget kíván. Fontos az időtényező is, hiszen meg kell várni a beton szilárdulását is.  

A födém kiválasztásában az időtényező, a technológiai lehetőségek és az ár mellett fontos szempont a matematika is, hiszen statikai és tartószerepet is be kell töltenie.