A huszadik század fenekestül felforgatta a tetőről alkotott elképzeléseinket. A jól megszokott anyagok (cserép, fazsindely, nád és társai), és a még megszokottabb formák (a nyereg, a konty vagy épp a klasszikus kupolák) helyett egészen furcsa dolgok jelentek meg a házak tetején. Különös díszítmények, teraszok vagy épp tetőkertek. A trend a 21. században sem fordult meg, sőt. Úgy tűnik, egyre gyakoribbak az olyan új fejlesztések, amelyeknél a tervező szakítani próbál minden korábbi előképpel. Persze a monitor előtt ülve sem könnyű valami eredetit alkotni, de legalább ilyen komoly kihívás az álmokat valóra váltani: megtervezni és legyártani a kívánt megoldásokat.

Az októberi BME-BMI Tetőkonferencián résztvevő közel 300 építész és tervező az összes érintett nézőpontjából megismerhette a címben felvetett kérdést, miszerint hogyan jutunk el a tervezéstől a kivitelezésig, ha nem mindennapi igényekkel állunk szemben. Épp úgy megszólaltak elméleti szakemberek, mint a különleges tetőkialakításokkal dolgozó építészek, valamint a BMI Bramac és BMI Villas szakértői. A jelenlévők emellett betekintést kaphattak arról, hogyan valósulnak meg az olyan, látványtervekről jól ismert formák, mint az új Néprajzi Múzeum kifordított domboldala, a Zene Házának fákkal áttört, lyukacsos teteje, vagy épp a budapesti Hangya utca futurisztikus lakóházai.

Ahol a kihívások kezdődnek

Arra, hogy mondjuk az ausztriai Museum Liaunig tetőszerkezetének kialakítása sok fejtörést okozhatott a tervezőknek, egy laikus látogató is könnyen rájöhet. Elég egy pillantást vetni a merész, konzolos szerkezetű épületre, amit a bécsi Querkraft iroda építésze, Horváth Bence mutatott be a konferencián. Minden elemében szokatlan épületegyüttesről van szó, tele egyedi megoldásokkal. Az már Haraszti László, a BMI Villas műszaki szaktanácsadójának előadásából derült ki, hogy ezt a különleges konstrukciót hogyan lehetett szigetelni a gyakorlatban. Mivel az épület nagyrészt a felszín alatt húzódik, a tető- fal- és padlószigetelésre mindenhol szükség volt, az előbbit ráadásul a legtöbb helyen gyökérálló SBS lemezzel kellett kiegészíteni, hiszen a felszínen megmaradt a táj eredeti állapota. A dilatációs csomópontokban XPS habra és dilatációs elemekre volt szükség, számos helyen pedig a vegetációs réteg kialakításáról kellett gondoskodni.

A múzeum példájából kiindulva - de talán nem ennyire magától értetődő -, hogy egy egyszerűnek tűnő családi ház megtervezése és megvalósítása is komoly kihívás lehet, és nem csak az építőipar egyik fő gondjának tartott szakemberhiány miatt. A vízszigetelés és vízzárás minden tetőtípusnál más és más megoldásokat kíván, és a lapostető mellett az alacsony hajlásszögű tető is nagy fejtörést jelenthet a tervezőnek, kivitelezőnek, sőt a fejlesztőknek is. Azt már megszoktuk, hogy egy tető nem csak magas lehet, hanem akár lapos is, de a kettő közti átmenet sokáig nem volt a választható lehetőségek között, vagy csak kevés tetőfedő anyag állt rendelkezésre az alacsony hajlásszöghöz. Pedig számos olyan terület van, amikor egy ilyen tető lehet a jó megoldás, akár esztétikai, akár szabályozási okok állnak a háttérben. Az egyszerűnek tűnő feladat sokáig komoly kihívás elé állította a tervezőket, ha a megrendelő beton tetőcserepet szeretett volna.

Szerencsére most már léteznek ilyen megoldások – derült ki Viniczai Róbert, a BMI Bramac alkalmazástechnikai vezetőjének előadásából. A trendeket követve a tető hajlásszögét hét fokra csökkentettük, és a kivitelezési problémákat speciális fejlesztésekkel oldottuk meg.

Talán, így már könnyebb megérteni, mennyire komoly kihívást jelenthetnek az igazán egyedi tetőszerkezetek. Persze, ahogy a családi házakéra, úgy ezekre is vannak kész megoldásai a BMI Bramacnak.

Nehezített pályák

Zöldtetőt nem egyszerű építeni. Minél nagyobb vízigényű növényekkel, minél vastagabb talajréteggel számolunk, annál nehezebb megoldani a vízszigetelést, vagy a teherbíró szerkezet megépítését. És a feladat lehet még bonyolultabb.

A legtöbb zöldtető lapos, ám a Dózsa György úton épülő új Néprajzi Múzeum teteje nem csak hogy szöget zár be a vízszintessel, de felfelé haladva, fokozatosan meredekebbé válik. A növények alatt itt nem csak egyszerűen ültetőközeg és vízszigetelés van, hanem vízgátak, búvóterek, speciális csapadékvíz-elvezető vezetékek. A favermek kialakítása külön tervezést igényel, hiszen a fák rögzítését nem bízhatják pusztán a gyökérzetre: a földlabdákat láncokkal rögzítik alulról a fenéklemezhez. Steffler István tájépítész (Garten Stúdió) előadása arra világított rá, hogy ahhoz is milyen komoly mérnöki munka kell, hogy egy fa egyenesen álljon a mesterséges domb oldalában.

És akkor ez a bonyolult feladat még egy viszonylag egyszerűbb rendszer a szomszédban épülő Zene Házához, vagy épp a Hangya utca villáihoz képest.

Az utóbbiaknál a Nagy-Miticzky Szabolcs vezette TÉR Alkotó Stúdió nyitott egészen izgalmas, új távlatokat nemcsak az épületek tetején. Nehéz lenne elsőre megmondani, hogy milyen alkotások is ezek. Tetők? Pergolák? Kültéren megjelenő belsőépítészeti installációk? Az biztos, hogy a zöldtető fogalmát egy egészen más dimenzióba röpítik. A megvalósítás persze itt sem volt egyszerű, 3D plazmavágással és hegesztéssel dolgoztak, melyeket a helyszínen illesztettek össze, illetve vontak be speciális nanofesték-bevonattal.

Elszabaduló trendek

Varga Bence és Reisch Richárd építészek arról meséltek, micsoda embert próbáló kihívás a Sou Fujimoto által megálmodott Zene Háza tetőjét megvalósítani a gyakorlatban.

Az amúgy is nehezen beazonosítható „palacsintaformát” üvegezéssel fedett áttörések, fénykutak tarkítják. Természetesen ezek sem szabályosak, gyakorlatilag nincs közöttük két egyforma. Ezekhez jönnek még a fák áttörései, az áttörések alatti udvarok, teraszok, terasztetők, vagy épp a könnyűszerkezetes peremek. A bonyolult szerkezetnek mindeközben természetesen meg kell felelnie a leghagyományosabb tetőfunkcióknak is: csapadékvíz-elvezetés, hőszigetelés stb.

Nem véletlenül lett a 2019-es BME-BMI Tetőkonferencia alcíme az, hogy „Elszabaduló trendek a tetők építészetében”. Kiderült, hogy a trendek nyugodtan elszabadulhatnak, amíg a technológia lépést tud tartani velük. Az egész napos fórumon persze nem csak a tervezési és kivitelezési kérdések kerültek elő, de előadóink megadták a választ a legmerészebb tetőálmok valóra váltására és mesterműveik megalkotására is.

Szívesen belenéznél az előadásokba? A konferencia prezentációi ezen a linken keresztül elérhetőek.

Tetőépítés vagy felújítás előtt állsz? Akár a fentiekhez hasonló formabontó tetőszerkezetekben, akár hagyományosabb tetőfedésben gondolkodsz, Tanácsadóink segítségével biztosan megtalálod a megfelelő megoldást.