Előző cikkünkben áttekintettük, milyen széles a rendelkezésünkre álló választék, amikor a tetőnket fedő építőanyag kiválasztására kerül a sor. Igen sok tényező befolyásolja az esztétikától a praktikus szempontokig a döntést, ami számos további lépést és intézkedést meghatároz. Tekintsük át a következőkben, milyen háttérinformációk segítik a tetőfedő anyagok kiválasztását, és mi mindenre kell ügyelnünk beépítésükkor.

A szépség oltárán

Tető nélkül nincs ház, ezt nem is kell magyarázni. Azonban nemcsak funkcionálisan, hanem megjelenés szempontjából is meghatározó a tető, vagyis alapjaiban dönti el, hogyan is néz ki a házunk. Létezik persze néhány ökölszabály, például ha klasszikus megjelenést szeretnénk, érdemes lehet a jól bevált égetett kerámia vagy betoncserép mellett döntenünk. Azonban bonyolítja a helyzetünket, hogy ma már a különféle tetőfedő anyagok jelentős része nemcsak a megszokott klasszikus megjelenési formában hozzáférhető: a gyártók egyre szélesítik a forma- és színválasztékot. Így egy adott építőanyag-típuson belül is igen széles palettáról választhatunk a megjelenés szempontjából. Ebben építészünk kulcsszerephez jut, bár a végső szót természetesen mi mondjuk majd ki.

Érdemes tudni, hogy a tetőfedő anyagokat típus szerint csoportosíthatjuk, vagyis megkülönböztetünk pikkelyes, táblás és kévefedéseket. Előbbiek közé tartozik a már említett kerámia- és betoncserép, valamint a pala- (természetes és mesterséges anyagú) és a zsindelyfedések. Ezek értelemszerűen teljesen más összhatást keltenek, mint a táblás típusok, vagyis a különféle anyagú hullámlemez fedések és a fémlemez fedések. A kévefedések pedig igazi egzotikumok: ilyen a nád vagy a zsúpfedés.

Fontos, hogy ne csak fotókon, hanem élőben is megszemléljük az általunk választott anyagot. Megépült épületeken, szakvásárokon és a kereskedésben is használjuk ki a lehetőséget és tanulmányozzuk alaposan a szóba jöhető anyagokat.   

Mennyire meredek a tetőnk?

A lapostető az egyik legkarakteresebb forma, azonban ez annyira speciális téma, hogy itt most nem is tárgyaljuk részletesebben. A hajlásszög azonban ezenfelül is kritikus kérdés, hiszen nem mindegy, hogy alacsony, kishajlású vagy magastetőnk van. Alacsony hajlású tetőre (0-5 fokos hajlásszögű) például nem kerülhet cserépfedés, a kishajlású tetők esetében pedig fokozottan ügyelni kell a vízzárásra, mert értelemszerűen minél laposabb a tetőnk, annál nehezebben folyik le róla a nedvesség. Szakmai irányelvek szerint 10 fokos tetőhajlásszög alatt nem lehet cserépfedést készíteni. Erre jelenleg egyedüli kivétel a 7 fokos hajlásszögre kifejlesztett 7 fok tetőrendszer, melyet egyetlen gyártó tesztelt és gyárt. 

Azonban nemcsak a nedvesség, hanem a szél is kritikus tényező. Így minél meredekebb a tető, annál fokozottabban ügyelni kell a fedés elemeinek szél elleni rögzítésére. Érdemes figyelembe venni, hogy szél szempontjából milyen vidéken található a házunk, mert ez alapvetően befolyásolhatja is a szerkezeti kialakítását.

Gondolkozzunk tetőrendszerben!

A tetőfedés természetesen nem önmagában, hanem komplex rendszerként működik. A tetőfedő anyag típusa és a tető hajlásszöge meghatározza a szerkezeti kialakítást is, például nem mindegy, hogy lécezés (pl. cserépfedésnél) vagy deszkázat (pl. bitumenes lemez fedésnél) kerül alá, vagy hogy milyen szigetelés szükséges az adott fedéshez (például vízzáró vagy vízhatlan). Nem szabad megfeledkeznünk az olyan szempontokról sem, hogy fontos odafigyelni a tető kiszellőztetésére. (nem csak kerámiánál)

Ha a tetőfedést és az ahhoz szükséges kiegészítő rendszerelemeket egyazon gyártótól szerezzük be, biztosak lehetünk benne, hogy funkcióikat tökéletesen ellátják majd, és zökkenőmentesen kapcsolódnak majd egységes rendszerbe.

A tetőfedésnek igen sok követelményt ki kell elégítenie: védenie kell a csapadék bejutása ellen, el kell vezetnie a rá jutó csapadékot, ellen kell állnia az elemeknek (fagy, szél, viharok, napsugárzás stb.), de fontos szempont a tűzállóság, a javíthatóság, a hangszigetelő képesség, sőt a környezetvédelem is. Az egyes típusokat az egyes tulajdonságok tekintetében rangsorolhatjuk, és természetesen előfordul, hogy az egyik szempontból kedvezőbb tulajdonság egy másik kategóriában kevésbé kedvezővel párosul. A különböző tetőfedő anyagok típusait itt ismertettük részletesen.

Minőség és garancia

Tetőt általában egy életre, sőt, több generációra építünk! Ez lebegjen a szemünk előtt, amikor a tetőfedő anyagot kiválasztjuk. Mindenképp keressük a megbízható minőséget, aminek része a garancia is. Sokat elárul, hogy egy cég hány év garanciát ad termékére, ami persze csak annak tükrében hiteles, hogy a garanciát adó gyártó mióta van jelen az adott piacon. A garancia tartalma talán még fontosabb tényező. Vizsgáljuk meg, hogy a cserép mellett a tető tartozékaira is kiterjed-e a garancia, esetleg teljes tetőrendszerre kapunk garanciát. Ha meghibásodás lép fel, akkor csak csere anyagot kapunk, vagy a kapcsolódó munkadíjat is megtérítik. Van-e felelősségvállalás a termék hibájából eredő károkra? Az előző mondatokból kitűnik: itt nem években, hanem évtizedekben kell gondolkodni.

Mi minden történik a tetőn? És alatta?

Szánunk-e további funkciókat a tetőnknek? Például kerül-e majd rá napelem vagy napkollektor? Illetve tervezzük-e beépíteni a tetőteret, vagy csak padlástérként funkcionál majd? Tetőtér-beépítésnél rendkívül fontos a megfelelő szigetelés, hiszen itt a tető egyben a lakótér “falának” szerepét is betölti - vagyis kellő hő-, hang és vízszigetelő tulajdonságokkal kell rendelkeznie. És ami egy további igen fontos szempont: a párazárás. A szerkezetbe kerülő és ott lecsapódó víz komoly károkat képes okozni!

Amikor csak felújítunk

Speciális helyzetet jelent, amikor egy meglévő tetőt újítunk fel. Szerencsés esetben, amennyiben a szakértői vizsgálat azt jóváhagyja, akár meg is hagyhatjuk a régi fedést, és arra kerülhet az új. Ez utóbbi ugyanakkor természetesen csak arra alkalmas anyag lehet, mint például egyes hullámlemezek. Speciális kategóriát jelentenek a műemlékek, ahol mozgásterünk igencsak korlátozott, alkalmazkodnunk kell az eredeti fedéshez.