A tetőn számos szerkezeti elem található, ezek közül is az egyik legszembeötlőbb kétségkívül a kémény. Amellett, hogy igen fontos funkcionális szerepe van, az évszázadok során az építészek igyekeztek a lehető legtöbbet kihozni ebből a feltűnően látszó épületelemből. Természetesen egy mai, korszerű kazán kéménye és egy régi füstelvezető szerkezet között a különbség már ég és föld. Ami nem változott: olyan szerkezetről beszélünk, amelynek maximálisan meg kell felelnie a vonatkozó követelményeknek, és persze az sem árt, ha szembetűnő épületelemként az esztétika szempontjából sem szenved hiányosságokat.

Mi van a baba hasában?

Mi is az a kémény valójában? Ez a szerkezet tulajdonképpen egy cső, amely általában függőleges, célja pedig a füstgázok és égéstermékek biztonságos elvezetése. Egy korszerű kémény feladata továbbá a levegő bevezetése a tüzelőberendezésbe, és a helyiség ellátása friss levegővel. Mindez pedig a hideg és meleg levegő súlykülönbségén alapul, ennek köszönhetően alakul ki a kémény huzata. Természetesen a mai épületgépészeti rendszerek már jóval túllépték az ilyen ún. gravitációs rendszerű kéményeket, vagyis ezen az egyszerű alapelven már nem tud működni a rendszer.

A mai gázkészülékek általában már turbós rendszerűek, amelyekhez ún. levegő-füstgáz kéményekre van szükség, azaz olyanokra, amelyekben egy ventilátor segítségével távozik az égéstermék és a füstgáz, és egyben a kémény külső részében bekerül az égéshez szükséges levegő. Kéménynek és tüzelőberendezésnek egymással kompatibilisnek kell lennie, azaz egy adott tüzelőberendezéshez nem választhatunk akármilyen kéményt, és egy meglévő kéményhez sem csatlakoztathatunk akármilyen tüzelőberendezést.

A kéményeket többféle szempontból is csoportosíthatjuk. Léteznek

• falazott (ma már mindenképp bélelt), illetve
• előre gyártott (több elemből összeszerelhető vagy készre gyártott) kémények.

Attól függően, hogy hány készüléket kötünk rá:

• egyedi,
• gyűjtő,
• központi kéményeket különböztetünk meg.

A csak füstgáz elvezetésére használt kémény az egyjáratú, míg a levegőbevezetésre is szolgáló a kétjáratú típus.

Mit jelent mindez a tető szempontjából?

Egy fontos fogalom a kitorkollási magasság, ami azt jelenti, hogy a kéménynek egy előírt minimális magasságban kell kinyúlnia a tetőfelület fölé. Ez egy összetett szempontrendszeren alapuló érték, amelynél figyelembe kell venni a tető hajlásszögét, a csatlakoztatott tüzelőberendezés típusát, illetve a szélnyomás értékét is. Tekintettel kell lenni továbbá szomszédos vagy csatlakozó épületekre is, amelyektől előírt távolságot kell tartani.  

Természetesen itt is érdemes rendszerszinten gondolkozni. Egyes tetőfedés-gyártók, mint a BMI Bramac, kínálnak már olyan elemeket is, amelyekkel kialakíthatók a kéményszegélyek, illetve a tetőáttörések.  Erre fejlesztették ki a fedésbe tökéletesen illeszkedő füstgázkivezető egységeket, mint például a turbó gázkazánok füstgáz kivezetése.