Arra kértük Zubreczki Dávid építészeti szakírót, hogy folytatva a tavaly indult sorozatot, ismét kalauzoljon el minket három olyan tetőhöz, amely különösen kedves neki. A téma adta magát, hiszen nem is olyan rég jelent meg a Templomséták Budapesten című könyve. Mivel azonban a fővárosi tetőkről már többször esett szó, ezúttal három másik településre látogatunk el, Pécs, Öskü és Hollóháza egy-egy templomához.

Kereszt és félhold egyetlen pécsi tetőn

Pécs egyik szimbóluma a Dzsámi, amely igazán karakteres megjelenését épp a tető kialakításának köszönheti. Egykor keresztény templom állt itt, annak a köveiből épült ez az épület a török hódoltság idején. Azóta van Mekka felé tájolva – ezzel izgalmasan megtörve a Széchenyi tér szerkezetét –, és akkor épült ki a centrális belső tere, az azt lefedő, jellegzetes kupolával. A város visszahódítása után katolikus templom lett belőle, a karcsú minaret helyett barokk torony épült mellé, de az épület zömök tömege szerencsére viszonylag épen megmaradt.

Mai formáját a harmincas évek végén nyerte el. A háború előtt másképp gondolkodtak a műemlékvédelemről, mint a huszadik század második felében, vagy akár manapság. Minden épületnél meghatározták, melyik stílus vagy kor szerint újítják fel, s amelyik részlete nem illett a képbe, azt eltüntették.

A pécsi dzsáminál a török kort akarták visszahozni, így a barokk tornyot egyszerűen elbontották a díszes bejárattal együtt, és visszaállították az eredeti, íves ablakokat. A tervező Körmendy Nándor – Lux Géza és Csát Géza munkáit is felhasználva – alakította ki az új épületet, mely a bontások ellenére is nagyobb lett. Hátul ugyanis új részek épültek hozzá, tiszteletben tartva az egykori dzsámi tömbjét. Eredetileg még két minaretet is emeltek volna mellé, de erre már nem került sor.

Mai kupolája is a török kort idézi fel, melyet csak az 50-es években fejeztek be. Egyszerű, de mégis különleges tetőzetéhez, a négyszög alaprajzhoz több lépcsőben illeszkedik a kupola. A sarkokat lezáró részek (az úgynevezett csegelyek) felett egy sokszögű „dob” következik. Ez az a körbefutó falszakasz, amelyen még néhány ablaknyílás található, s amelynek a tetején ül maga a kupola.

Ezt ennél az épületnél belülről is megcsodálhatjuk. A legtöbb ismert templomnál ugyanis a kupola csak kívülről látható, belül egy jóval alacsonyabb, álkupolát nézhetünk meg. Így van ez például a Szent István-bazilikánál is, amelynek tetőzetéről már esett szó a blogon.

Katolikus templom lévén, a csúcsán természetesen kereszt van, de az épület hagyományaihoz híven itt a félholdat is visszaállították.

Gombasapkák a Bakonyban

Látszólag hasonló formájú ez a jellegzetes épület is Öskün, Várpalota és Veszprém között, az 5-ös út mentén. Sokáig azt hitték, róla, hogy egykor ez is dzsámi volt. A falán látható régi emléktáblán ma is így olvasható, a közeli utcát pedig Mecsetnek hívják. Ám valójában semmi köze hozzájuk.

Egy igen ősi kerektemplom (rotunda) ez, egy olyan épülettípus, amely nem volt ritka a középkorban, sőt, ma is többfelé találkozni vele szerte a Kárpát-medencében. Ugyanakkor, ilyen különleges tetőzete egyiknek sincs.

A különös gombaformát már alighanem a törökdúlás után kapta, s bár az anyag többször változott az évszázadok alatt, a formája nem. Ma szerencsére eredeti állapotához hasonlóan fazsindellyel van fedve, ami még egyedülállóbbá teszi a megjelenését.

Tetőtől talpig tető Hollóházán

Harmadiknak egy egészen különleges templomtetőt választottam – már amennyiben van értelme tetőről beszélni a hollóházi Szent László-templom esetében. Az új épület tulajdonképpen olyan, mint egy monolit betonból öntött sátor, vagy inkább sátrak egybenyitva. Csupa háromszögekből áll: egy a torony, egy a templomhajó, egy a szentély és egy a sekrestye. Az alkotás tökéletesen igazodott a nemzetközi építészeti trendekhez, ugyanakkor a tájhoz is: a környező hegyek formái köszönnek vissza a kompozícióban.

Kép forrása: Wikipédia

Csaba László a háború utáni magyar templomépítészet egyik kimagasló alakja, ez pedig élete fő műve. A hatvanas években csak akkor adtak engedélyt új templom építésére, ha valami miatt le kellett bontani egyet. Így történt ez a porcelángyár bővítésekor is.

Amikor megépült, igencsak meghökkentő volt, és bizony megosztó is. Még ma, több mint fél évszázaddal később is feltűnést kelt, bár azóta sokat változott a környezete, és nem érvényesül annyira a látványa, mint egykor a csupasz lankán. Mindenesetre ma már általánosan elfogadott, hogy a magyar építőművészet kiemelkedő alkotásáról van szó.

Templomtetők újjászületése

Egy régi ház megmentésénél az első lépés mindig az, hogy rendbe hozzuk a tetőzetét. Ha felülről védve van az épület az időjárás viszontagságaitól, nagy baj már nem történhet. Így van ez természetesen a templomok esetében is. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy gyakran a települések legszebb, legfontosabb épületeiről van szó. Nem elég, hogy tökéletesen szigetelő tető kerül rájuk, annak megjelenésére is figyelni kell. Csak a megfelelő anyag, szín és technológia kiválasztásával érhetjük el, hogy egy település temploma visszanyerhesse és hosszú időn át meg is őrizhesse eredeti szépségét.

Az országot járva több településen is találkozhatunk olyan templomokkal, amelyek BMI Bramac tetőcserepekkel kapták vissza pompájukat, így érdemes nyitott szemmel nézelődni többek között Horvátkimlén, Balatonfűzfőn és Celldömölkön is.