Nemcsak az egyre hűvösebbre forduló időjárás, de a 2022-től szigorodó energetikai követelmények is aktuálissá teszik a tetőszigetelés kérdését. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat és tanácsokat a háztulajdonosok és a szakemberek számára.

Hogy miért van jelentősége a házak energetikájával foglalkozni, egyetlen szám is jól mutatja: a hazai primer energiafelhasználás 40 százalékáért az épületeink felelnek. A környezet- és klímavédelem ügye így elválaszthatatlan a kérdéstől, de nem csak a hosszú távú, össztársadalmi jelentősége nagy. A megfelelő szigetelésnek azonnali és számottevő hatása van a rezsiszámlánkra is, és akkor még az olyan „járulékos” hasznokról nem is beszéltünk, mint a penészesedés kiküszöbölése a hőhidak megelőzésével. De kezdjük az elején, vagyis a tetején!

Miért szigeteljük a tetőt?

Ha energetikai felújításról van szó, az első, ami általában eszünkbe jut, az a homlokzati falak és a nyílászárók szigetelése. Pedig, mivel a meleg levegő felfelé száll, ezért az épületek hővesztesége a padlásfödémen vagy a tetősíkon a legjelentősebb.

Az épületek határoló szerkezeteinek hőveszteségét, és az összenergetikai mutatót szabályozza a 2022. január 1-vel ismételten szigorodó 7/2006 TNM rendelet is, melynek értelmében használatba vételi engedélyt már csak „közel nulla energiaigényű” épületek kaphatnak.

„A piacon sokféle szigetelési termék és technológia van jelen, amelyeknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Általánosságban elmondható, hogy a lágy, puha anyagú szigetelések csak belső felhasználásra: a szarufák közé, valamint alá helyezhetőek el, a kifelé történő szigetelésnél viszont már fontos az anyag megfelelő nyomószilárdsága és alaktartósága. Hatékonyság szempontjából a kulcs a hővezetési tényező, vagyis a Lambda-érték. Minél kisebb ez az érték, annál jobb a hőszigetelés, és annál kisebb anyagvastagság lehet elegendő” – foglalta össze a lényeget Viniczai Róbert, a BMI Bramac alkalmazástechnikai vezetője.

Tetőszigetelési kisokos

A szarufák közötti, és kiegészítő szigetelésként a szarufák alatti szigetelésnél a szálas (üveg- vagy kőzetgyapot) anyagok a jellemzőek, de egyre népszerűbbek a befújt cellulóz vagy más anyagú szigetelések is. A BMI Thermazone Bramac Therm PIR szigetelő táblák elsődleges felhasználási területe a szarufa feletti elhelyezés, a nagy nyomszilárdságú táblákat felületfolytonosan és hőhídmentesen építik be.

A már irreálisan vastag szerkezetet csak jelentős többletmunkával és kiegészítő szerkezetek beépítésével lehet megvalósítani, de ami ennél is fontosabb, hogy értékes lakóteret vesz el a befelé történő szigetelés szerkezeti vastagsága a szarufák külső oldalán elhelyezett szigetelésekkel szemben. Ha csak 5 m² hasznos lakótérrel több marad a tetőtérben, a mai lakás négyzetméterárakkal számolva már milliós árelőnyt érhetünk el.

A BMI Bramac Therm termékcsalád alapanyaga a PUR/PIR, vagyis poliuretán/poliizocianurát keményhab. Az anyag sajátossága, hogy gyártása során nagyon finom, apró szerkezetű cellák alakulnak ki, melyek magukba zárják a levegőt, ez garantálja a kedvezőbb hővezetési tényezőt.

Szegény pára!

A kisebb hőveszteségen túl páratechnikai szempontból is fontos szerepe van a megfelelő rétegrendben kialakított hőszigetelésnek. Csak az épület egységes szigetelése jelenthet gyógyírt a páratechnikai problémákra, amelyek később az egészségre is komoly veszélyt jelentő penészesedéssé fajulhatnak.

Egy hőszigetelt tetőtér esetében kiemelten fontos, hogy megfelelő páratechnikai réteget alakítsanak ki a szakemberek. „Bármilyen hőszigetelés beépítése esetén minimálisra kell csökkenteni annak lehetőségét, hogy légmozgás vagy kontrollálatlan páradiffúzió hatására nedvesség tartalmú meleg levegő kerüljön a hőszigetelésbe, mivel a belső térből kifelé haladó pára elérheti a harmatponti hőmérsékletet, és kondenzálódva károkat okozhat. Ezért mi páratechnikai rétegként BMI Bramac Membran 100 2S, dupla ragasztósávval ellátott belső oldali párazáró fóliát javaslunk, amit szintén felületfolytonosan kell elhelyezni” – magyarázza a szakértő.

Intelligens tetőrendszerek - díjnyertes megoldások

A megfelelő hőszigetelés tehát már szinte alaptartozéka egy modern tetőrendszernek, de rengeteg múlik a kivitelezés minőségén is. Ezt értékelték a BMI Bramac 2019-es Tetőfedő Bajnokságának Intelligens tetőrendszer kategóriájában is, ahol Molnár Ádám munkáját díjazták első hellyel.

A tetőfelújítás során úgy kellett a munkákat megtervezni, hogy az a belső lakótereket a lehető legkevésbé érintse, ne kelljen a belső burkolatot elbontani, ne ázzanak be, ugyanakkor energetikai szempontból is a legjobb megoldásnak kellett születnie. Viniczai Róbert további szempontokat is kiemelt: „Szép feladat volt a tetősík kiegyenlítése, valamint a gondos párazárás és a PUR/PIR szigetelés szakszerű elhelyezése. Laikusként talán nem gondolnánk, de akár egy egyszerű tetőidom szigetelése is komoly szakértelmet igényel, hiszen a csatlakozásoknál könnyű hibázni. A díjazott háznál ráadásul volt hat tetőtéri ablak, két kémény és persze a vápák.”

Ha egy tetőfedő hasonló kihívások elé nézne, az alkalmazástechnikai vezető az alábbiakat tanácsolja.

„Fontos komplexen, a teljes tetőrendszert szem előtt tartva gondolkodni, hogy a kivitelezésnél a hőszigeteléstől a párazárásig mindenre legyen pontos terv. Bár időigényes, de muszáj odafigyelni a legkisebb részletekre, legyen az egy csatlakozás vagy egy áttörés, mert a vízzáráshoz hasonlóan a hőszigetelés esetén is már egy kisebb hiba is komoly károkat okozhat.”

A nagy odafigyeléssel elkészített épület szakmai elismerésén túl a kivitelező számára talán a legnagyobb érték a tulajdonosok elégedettsége. Visszajelzésük alapján nagyon jól használható, télen-nyáron kellemes klímájú lakótér alakult ki a BMI Bramac Therm hőszigetelő rendszer alkalmazásával.