Azt, hogy egy tetőkertnek milyen előnyei vannak, nem kell különösebben ragozni. A forgalmas, zajos város közepén egy csöpp oázis, ahol megpihenhet az ember, kertészkedhet, ejtőzhet, sőt, akár kerti mulatságot is rendezhet. Na de milyen haszna lehet egy olyan zöldtetőnek, amelyre nem megy fel senki, és az a különleges tulajdonsága, hogy szinte felé sem kell nézni? Lássuk, mik is pontosan az extenzív zöldtetők, és mi a titkuk!

Egy gyümölcsfafajtára akkor mondjuk, hogy extenzív, ha ugyan lassan nő, és nem hoz túl sok termést, viszont törődést se nagyon igényel: se öntözni, se permetezni, se műtrágyázni nem kell őket. Ilyenek például a nyaralók kertjében álló, terebélyes almafák. Az intenzív fajták öntözést igényelnek, és jobban oda kell figyelni a tápanyagellátásukra, növényvédelmükre: műtrágyázni, permetezni kell őket. Cserébe gyorsan hoznak gazdag termést. Ilyenek a kordonos almafák, amely kis növésűek és támrendszer tartja őket, mint a szőlőt. Mi a helyzet a tetőkkel?

„Az extenzív zöldtető nem tetőkert. Egy olcsó, egyszerű, egyetlen funkciójú, lehetőleg ökológiailag önfenntartó védőrétegről van szó” – foglalja össze a lényeget Dezsényi Péter, a Zöldtető- és Zöldfalépítők Országos Szövetségének (ZÉOSZ) elnöke.

A tető, amin senki sem jár

De miért is jó nekünk, hogy egy növénytakaró vagy -társulás éldegél a fejünk felett, ha nem is járunk a tetőn?

1. Csökkenti a hűtés költségét. Hogy pontosan mennyivel, az természetesen az épületektől, a tetőktől és az éghajlattól is függ. Az azonban bizonyos, hogy kevesebb vagy kisebb teljesítményű klímaberendezésekre van szükség egy-egy jól sikerült extenzív zöldtetőnek köszönhetően. Egyes mérések négyzetméterenként 4 kWh megtakarítással számolnak, mások szerint a teljes költség 2/3-át meg lehet spórolni. Részben az ültetőközeg szigetelő hatása érvényesül (mely amúgy a fűtésköltséget is csökkenti), ám, ami sokkal fontosabb: a párologtatás is hőt von el.

2. Lassítja a csapadékvíz lefolyását. Ma már szerencsére egyre lényegesebb szempont, hogy egy fejlesztésnek milyen hatása van a klímánkra. Az extenzív zöldtetők nem csak azért fontosak, mert a legkörnyezetkímélőbb módon – vízpazarlás, műtrágyázás, növényvédőszer-használat nélkül – hoznak létre zöldfelületeket a városokban és ezzel csökkentik azok felmelegedését, hanem azért is, mert mérséklik a manapság egyre gyakoribb szuperzivatarok hatását. Ma már nálunk is előfordulnak olyan esetek, amikor akár 100 mm csapadék zúdul le rövid idő alatt, és mindent elönt a víz. A zöldtető ennek egy részét megtartja, egy részét pedig lassan, fokozatosan engedi tovább. Nem véletlen, hogy például Németországban ki lehet vele váltani néhány kötelező csapadékvíz-elvezető vagy -tároló létesítményt.

3. Megóvja a tetőt a hőingadozástól. Sokan tartanak attól, hogy a gyökérzet károsítja az épületet, valójában megfelelő technológia használatával, jól megépítve, nem csak biztonságos, de lassíthatja is az anyagok öregedését. Ugyanis a növény borította tető alatt kisebb a hőingadozás. Pont ugyanúgy működnek, mint a régi házak vastag falai, amelyeket mindenki szeret, mert a nagy hőtároló képességük miatt télen jobban őrzik a meleget, nyáron pedig a hűvöset.

Mindezek természetesen közvetlenül is előnyösek a beruházónak, de egyre több helyen ösztönzik is őket a zöldtetőépítésre. Az extenzív zöldtetőket több országban támogatják adó- és egyéb díjkedvezményekkel, de van, ahol a kiépítés költségeibe is beszállnak (így egész Csehországban, valamint Ausztria, Belgium, Hollandia, Németország és Svájc egyes városaiban, régióiban). Számos helyen már nem is lehet máshogy lapostetős házat építeni – például Budapest 12. kerületében sem.¹

A csodálatos varjúháj

Az extenzív zöldtetők 98%-át varjúháj (Sedum) borítja. A varjúháj pozsgás, vagy más néven szukkulens növény, ami azt jelenti, hogy remekül bírja a szárazságot, a vízhiányt. Akár 90 napig bírja eső nélkül, és megél a nagy forróságban is, így ideális egy olyan tetőn, ahol öntözővizet pusztán a csapadék jelent, és amit reggeltől estig tűz a Nap.

Ezek a fajok stressztűrők, és az a versenyelőnyük a többi növénnyel szemben, hogy bizonyos környezeti feltételek hiányát jobban elviselik. Ott tudnak igazán érvényesülni, ahol más növények egyáltalán nem. Ebből adódik az a furcsa helyzet, hogy ha igazán jó extenzív tetőkertet szeretnénk telepíteni, amit teljesen benő a varjúháj, akkor azt nem szabad túl jó talajba ültetni. Sőt, semmiféle talajba nem kell.

A varjúháj eredetileg sziklafalakon él, ahol alig találni más növényt. Egy szerves anyagban gazdag talajon pillanatok alatt „lekörözik” azok a versenytársak, amelyek magvát a szél fújja oda. A gyorsan kikelő jövevények – mondjuk a fűfélék –, ugyan elnyomnák a varjúhájat, de nem tudnának összefüggő, tartós növénytakarót kialakítani a tetőn. Éppen ezért kell olyan ültetőközegről gondoskodni, amit csak a stressztűrő növények szeretnek.

Erre a legmegfelelőbbek a különböző ásványi őrlemények – például Magyarországon a riolittufa –, vagy akár a salak is. Ezekben megvannak az ásványi anyagok, jó a vízmegkötő-képességük, viszont hiányzik belőlük a humusz, a szerves anyag. Az ültetőközeg vastagsága a klímától függ – Magyarországon nyolc centiméteres rétegre van szükség, de például a csapadékos Angliában ennél jóval vékonyabb is elég.

Hogyan lesz összefüggő növénytakarónk?

Bár egy jól „működő” extenzív zöldtető nem igényel különösebb karbantartást, az első időszakban azért ezzel is törődni kell, ennek három módjába avat be Dezsényi Péter.

1. A legkényelmesebb, és természetesen a legdrágább módszer a – gyepszőnyeghez hasonló – „Sedum-szőnyeg”. Ezt csak lefektetik, és pár hét alatt be is gyökeresedik. 

2. Lehet palántázni is, mint más évelőket. Négyzetméterenként elültetnek 12-16 tövet, azok pedig idővel benövik a teljes rendelkezésre álló területet.

3. A legolcsóbb, ha egy másik tetőről lenyírt nyesedéket terítenek szét. Ezek a néhány centis növénydarabok idővel gyökeret eresztenek, szépen lassan birtokba veszik a rendelkezésre álló területet, és néhány év alatt teljes értékű, extenzív zöldtetőhöz jutunk.

Abban mindhárom módszer megegyezik, hogy az első időszakban rendszeresen öntözni kell a növényeket, de a víz nem csak a hajtások, gyökerek eresztéséhez szükséges. Amíg nem borítja a teljes tetőt a növényzet, a csupaszon maradt felületeken annyira fel tud forrósodni az ültetőközeg, hogy kiégeti a növényeket.

Ha a zöldtető „működni kezd”, szépen lassan beindul a szukcesszió. Ez az a folyamat, amelynek során egyik növénytársulás egy másikká alakul: mondjuk egy erdei irtás helyét előbb-utóbb magától is visszafoglalják a fák. A zöldtetőn persze nem fognak fák nőni, de a növénytakaró elkezd természetes társulássá alakulni. A talaj szervesanyag-tartalma megnő a szálló por és az elhalt növényi részeknek köszönhetően, és idővel újabb és újabb növények jelennek meg a tetőn.

Ma még kísérleti fázisban vannak az úgynevezett biodiverz zöldtetők, ahol szándékosan terelik a gazdagabb flóra irányába a társulást. Ilyen például az Örs vezér téri IKEA teteje, ahol vízszigetelési munkák miatt kellett megbolygatni egy 15 éves zöldtetőt. Itt 25-30 faj volt jelen akkoriban, de mivel több helyen teret kaphattak az új jövevények, néhány év alatt 160-ra nőtt a fajok száma.

Villanypásztor növényeknek

A komplex ökológiai rendszer mellett komplex technológiára is szükség van ahhoz, hogy az extenzív zöldtető működjön. Elengedhetetlen, hogy a tető bírja a terhelést, de korántsem kell olyan nagy teherbírásra méretezni, mint az intenzív tetőkerteknél, ahol az ültetőközeg akár tízszer vastagabb lehet, ráadásul gyakran több ember tartózkodik rajtuk, az egyéb kiegészítők – dézsafák, jakuzzik, grillezők stb. – súlyáról nem is beszélve.

Sokkal nagyobb kihívást jelent az összetett szigetelés. Természetesen gondoskodni kell a hőszigetelésről, még akkor is, ha annak hatékonyságához a zöldtető maga is hozzájárul. A vízszigetelés szintén kiemelten fontos, és bár a növényzet és az ültetőközeg a csapadék egy részét felfogja, illetve annak lefolyását lassítja, a felesleget itt is el kell vezetni, illetve össze kell gyűjteni.

Mint arra Máriáss László, a BMI Villas alkalmazástechnikai szaktanácsadója figyelmeztet, a zöldetők esetében a vízszigetelés mellett a gyökérállóságra is gondolni kell, amit többféleképpen érhetünk el. Egyrészt lehet gyökerek behatolását gátló adalékkal készülő szigetelőlemezt alkalmazni. Ezek olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek „riasztóan” hatnak a növényekre, így azok gyökérzetükkel más irányba nőnek.

A másik lehetőség a vörösrézlemezek, szövetek vagy a vörösrézfüsttel fújt poliészterfátyol lemezek használata. A gyökerek ugyanis savas váladékot bocsájtanak ki, a sav és a vörösréz kölcsönhatásaként pedig elektromosság képződik, amit szintén igyekszik elkerülni a növény. Ha úgy tetszik, ez a gyökerek villanypásztora.

Természetesen egyik módszer sem károsítja a növényeket, így azok egészségesen virulhatnak a gyökérálló szigetelés felett.

Elegáns és tudatos

Bár az extenzív zöldtető nem igényel különösebb karbantartást, felépítése többe kerül, mint a hagyományos lapostetőé. Ahol a zöldtető építése még nem előírás, ott a költségek ellenére is sokan ezt választják, egyrészt azért, mert aggódnak a környezetükért, hiszen klímavédelmi szempontból is ez a legmegfelelőbb megoldás. Másrészt, ahogy ezt láthattuk is, a zöldtető számos módon tudja csökkenteni az üzemeltetési költségeket, a hosszabb élettartamnak köszönhető megtakarításról nem is beszélve. Na és persze elegáns és attraktív megoldás akkor is, ha nem rendezünk partikat rajta.

A zöldtetők technikai feltételeiről bővebben Élet a ház tetején című cikkünkben írtunk. Ha pedig valaki a saját házán szeretne extenzív zöldtetőt kiépíteni, forduljon bizalommal a BMI Villas szaktanácsadóihoz, akik a tervezéstől egészen az anyagválasztásig támogatják a folyamatokat.

1. A témával bővebben az A review of green roof incentives as motivators for the expansion of green infrastructure in European cities című tanulmány foglalkozik.

Zubreczki Dávid