Mint korábbi posztjainkból már nyilvánvalóvá vált, a tető az egyik legösszetettebb épületszerkezet kialakítását és funkcióját tekintve egyaránt. Így aztán nem meglepő, hogy, ahogyan a pörkölt is több mint hús, a tető sem csak cserép, hanem egy komplex rendszer. A ház és a tető formája, fekvése, földrajzi, regionális tájolása határozza meg, az ott uralkodó időjárási viszonyok együtt határozzák meg, hogy egy tetőhöz pontosan milyen rendszerelemek kellenek. Most következzenek azok az elemek, amelyek minden tetőhöz kellenek.

Cserép vagy tető?

Talán bele se gondolunk, de a tetőhéjalásnak nemcsak sík felületeket kell beborítania, hanem a tetőgerincet és a hajlatokat (vápákat) is. Cserépfedésnél a gerincet a kúpcserép és az elhagyhatatlan kúpalátét zárja le, míg a vápát általában fémszerkezettel alakítják ki. A legfontosabb kihívások közé tartozik a tetőknél a nedvesség bejutásának megakadályozása. Ebben nagyon fontos tényező lehet a választott cserép anyaga és minősége. A betoncserép például akár hétszer mérettartóbb lehet a kerámiánál, így a csapadék is nehezebben jut be az utóbbiba. A tökéletes vízzáróság elérése érdekében érdemes tehát tartós cserepet választani és tetőfóliát is használni. Fontos még gondoskodni a megfelelő átszellőzésről és idomcserepekről is.

Szükség lehet a tetőfelület áttörésére is, legyen szó antennakibúvóról, kéményátvezetésről, csatornakiszellőztető egységről vagy akár tetőkibúvó ablakról. A tetőrendszerek szerves részét képezi továbbá a hófogó vagy hófogórács, illetve a tetőn való biztonságos közlekedést lehetővé tévő lépcsőfokok, tetőjárda-elemek is. A tető hőszigetelésről sem feledkezhetünk meg abban az esetben, ha a tető lakott tér.

A tetőrendszereket kialakító rendszermestereknek és tetőfedőknek köszönhetően tökéletesen együtt dolgozó elemekből áll majd össze tetőnket, amely így problémamentesen tölti be igen összetett feladatát.    

A fény felülről érkezik

A tetőtér beépítése bevett gyakorlat, ma a padlástérből szakszerűen kialakított házrész kedvelt és kifejezetten kellemes lakóteret jelent. Ehhez azonban természetesen elengedhetetlen, hogy itt kellemes fényviszonyok legyenek, amivel kapcsolatban könnyedséget jelent, hogy a tetőterekben valóban a fentről érkező napfényt tudjuk befogni.

Beépített tetőterek esetében a hagyományosabb megoldás az álló tetőablak, ahol a ház többi szintjéhez hasonlóan függőlegesen helyezkednek el az ablakok, amelyeket egy tetőfelépítménybe rögzítenek. Ez a szerkezet, amelyet a népnyelv „kutyaólnak” keresztelt el, önmagában egy kis tetőfelülettel rendelkezik, és sokféle verzióban, formavariációval kialakítható. Igen erősen meghatározza a ház küllemét, hiszen egy jól látszó és karakteres szerkezetről van szó, amely hordoz egyfajta régies hangulatot is. Szerkezeti kialakításának megvannak a maga szabályai, például a felesleges bonyodalmak kerüléséhez érdemes a szarufák közeiben elhelyezni.

Sokkal fiatalabb találmány a tetősíkablak, vagyis a tetőfelületbe belesimuló ablakszerkezet. Ennek anyaga a többi nyílászáróhoz hasonlóan többféle anyagból (műanyag, fa, alumínium), üvegezéssel (két vagy háromrétegű), többféle nyitásmóddal és kilincspozícióval készülhet. A beépítéshez számos kiegészítő szerkezet választható, és azt számos tényező befolyásolja, például a fedés anyaga is. Tetősík ablakok esetében az árnyékolás különösen fontos szempont, amelyhez szintén igen széles a rendelkezésünkre álló szerkezetek választéka.

A víz akadálytalan útja

A tetőről való csapadékelvezetés igen komoly feladat: ahhoz biztosítani kell a víz szabad útját a tetősíkokról az eresz irányába, vagy éppen a vápákba és onnan az ereszcsatornába, majd a lefolyócsövön át a csapadékcsatornába vagy a szabadba. Az ereszcsatornák kialakítása változatos lehet, a klasszikus, leginkább elterjedt függő ereszcsatornától az attikacsatornáig. Anyaguk általában fém, bár készülhet PVC-ből is. Itt is számos kiegészítő elemmel találkozhatunk, mint amilyen a hattyúnyak és a kifolyókönyök.

Fémszerkezetek ezeken kívül is találhatók a tetőn, még akkor is, ha nem fémlemez fedést választottunk. Ezek közé tartoznak például a kémény- és falszegélyek vagy a párkánylefedések, amelyek célját szintén a csapadék és az elemek hatásai elleni védelem. A kémény- és falszegélyt alumínium rácserősítéses szintetikus kaucsuk tekercses elemmel is megoldhatjuk, ami jól nyújtható és a tető esetleges mozgásait is jól követi.

Villám és viharvédelem

Az elemek elleni védekezés kategóriájába tartozik a villám- és viharvédelem, amely önmagában is összetett rendszert igényel. Földelőből (az elektromosságot a talajba vezető rendszer), a tetőn elhelyezett villámhárítókból, vagyis felfogóból és a kettőt összekötő levezetőkből áll. Feladata életmentő lehet, hiszen a villámcsapás óriás károkat képes okozni. A villámhárító rendszer elemeinek helyét, illetve a teljes villámvédelmi rendszer kialakítását szakembernek kell megterveznie. A méretezett viharkapcsok használata is nagyon fontos, ez biztosítja a tető viharállóságát. Most már méretező szoftver is segít nekünk a viharkapcsok optimális kiosztásában.