Pince, padlás, tornác: látszólag másodlagos funkciójú területek. A régi épületekben általában megtalálhatók voltak, de egy mai házépítő, vagy -felújító már elgondolkozik rajta, hogy mire tudja hasznosítani ezeket a ráadásul igen nagyméretű térrészeket. A régi időkben mindnek megvolt a maga feladata, de mire lehet jó ma például egy tágas padlás, és hogyan kell korszerűen kialakítani? Még időszerűbb a kérdés, ha figyelembe vesszük a települések frekventált helyeit jellemző csillagászati telekárakat. Mennyivel célszerűbb a már meglévő tereket hasznosítani, mint irreális és kiszámíthatatlan költségekbe verni magunkat. Cikkünkben áttekintjük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat!  

Háromszögletű szoba a tető alatt: a padlás

Klasszikus irodalmi művekből, vagy festményekről lehet ismerős a padlásszobában didergő szegény sorsú művészlélek, vagy lecsúszott alak. És valóban, régen a padlástér egy nem komfortos, lakhatásra nemigen alkalmas terület volt a házon belül, amely a magastető alatt alakult ki. Általában inkább tárolásra használták: parasztházakban itt lógatták fel a szalonnát, míg a városokban esetleg ide teregettek – na és persze lomtárnak, ahol akár több generáción át gyűltek a kacatok. Épületfizikailag is  fontos szerepe van azonban  a tetőszerkezet elemei uralta területnek: a nagy, üres légtér hőszigetelő funkciót is betölt.

Nem úgy, mióta divatba jöttek a tetőtéri életterek! Magyarországon a 80-as évektől kezdve hasznosították szívesen a tetőtereket. Ezek a meghitt, kellemes hangulat mellett számtalan előnyt felvonultatnak: városban a magasabban fekvő terek világosak, csendesek, jobb a levegő és a forgalomtól távolabb eső részek kellemesebb környezetet jelentenek. Egy komfortos tetőtéri lakrész kialakításához azonban számos műszaki megoldásra van szükség. Az egyik természetesen a mindig megkerülhetetlen hőszigetelés: gondoljunk csak bele, hogy a napsütésnek és a többi időjárási elemnek folyamatosan kitett tető alatt kell komfortosan laknunk! Számolnunk kell a pára elleni védelemmel, hisz a nedvesség a tetőn át kifelé haladva megrekedhet a tetőhéjalásnál; ezért érdemes párazáró fóliát beépíteni. Nagyon fontos a megfelelő árnyékolás is, hiszen egyébként a napfény akadálytalanul ömlik be és melegíti fel a helyiséget. További kiemelt szempont a tűzvédelem, hiszen jó eséllyel igen sok fa szerkezeti elemtől körülvéve alakul ki lakóterünk.       

A talajszint alatt: a pince

Hűvös, de sokszor nyirkos: ezek voltak régen a pince legfőbb jellemzői. A föld alá süllyesztett helyiség igen korlátozott célokra volt alkalmas, bár ezek egy része a korszerű hűtőszekrény feltalálása előtt nem volt elhanyagolandó, a termény ugyanis a föld alatt állt el legjobban. No és persze ne feledkezzünk el a nemespenésszel borított borospincékről sem! Napjainkban ugyanakkor kevesen vágynak egy nemespenésszel borított térrészre a ház alatt, így amennyiben pince építése mellett döntünk, szintén gondosan kialakított szerkezetekre lesz szükségünk. Megnövekedett igénybevételekkel kell számolnunk, ha szinte lakótérként szeretnénk kezelni a pincét, társas összejöveteleket szervezünk itt, konditermet, vagy wellness részleget alakítunk ki.

Az előbbiekből már világos, hogy a nedvesség elleni szigetelés a legfontosabb teendőnk. Pince nélküli épületeknél az esetek legnagyobb részében elegendő a falak alatt és az aljzaton végigfektetett egy, vagy kétrétegű bitumenes lemez szigetelést, bonyolult csomópontokkal nem kell bajlódnunk. Pincénél a padlón kívül az oldalfalakat is szigetelnünk kell, sok törés, sarokcsatlakozás, áttörés nehezíti a dolgunkat, és a földfelszín alatt vélhetően nagyobb vízteherrel kell számolnunk.  Attól függően, hogy milyen intenzitású nedvességfajtával állunk szemben, talajnedvesség vagy talajvíz elleni szigetelésről kell beszélnünk, talajpárával pince esetében valószínűleg nem ússzuk meg.  A talajvíz jelenti a komolyabb igénybevétel elleni védekezést, ebben az esetben egy víznyomásnak is ellenálló, tökéletesen záró szigetelő teknőt kell kialakítanunk. Emellett gondolnunk kell a hőszigetelésre is, hiszen a többi térhatároló szerkezethez hasonlóan itt is hőt veszít a házunk. Napjainkban egy pince számos funkciót betölthet: garázstól a tárolóhelyiségen át a hobbiszobáig, de akár még lakótér is helyet kaphat benne.

Hagyományok és modernség: a tornác

Parasztházak, kúriák karakteres eleme a tornác, sokszor látványos oszlopokkal és boltívekkel. A kellemes fedett-nyitott tér a forró nyarakon vagy esős időben tette lehetővé a szabad levegőn való tartózkodást, közlekedőként és esetenként tárolóként is funkcionált. Stílusa jellegzetesen tükrözte egy adott korszak vagy vidék jellegzetességeit.

Manapság már a lakás közlekedője a ház belsejében található, és kisgazdaság helyett inkább kertre nyílnak a családi ház helyiségei. Mégis lehet funkciója egy tetszetősen kialakított tornácnak, és nemcsak esztétikai! Lehet eredeti formájában megtartva a napfény és az elemek ellen védett terület, ahol rossz idő esetén is élvezhetjük a szabad levegő előnyeit, és amely összességében is árnyékoló szerepet tölt be a házon. Azonban akár átalakított formában is hasznosíthatjuk, egyfajta puffertérként mint üvegezett veranda vagy télikert: ennek a helyiségnek a megfelelő tájolás esetén fontos energetikai szerep is juthat egy mai épületben, mint a passzív napenergia-hasznosítás kiváló eszköze.