Hogyan építsünk önfenntartó házat?
Energiafüggőség, emelkedő energiaárak, bizonytalan jövő: nem túl jó kilátások azoknak sem, akik saját otthonukat tervezik megépíteni. Mindezekre a problémákra megoldást jelenthet az önfenntartó, vagyis autonóm ház, amely, mint neve is mutatja, független a mindenkori közműhálózattól. Mit jelent pontosan ez a fogalom? Mennyire van szükségünk egy ilyen épületnél speciális megoldásokra, egyáltalán, megvalósítható-e ez a koncepció egy átlagos családi ház keretein belül? Ennek járunk utána a következőkben!
Egy önfenntartó házra jellemző, hogy a természet megújuló energiáit hasznosítja, környezetterhelése jelentősen kisebb, mint egy hagyományos házé, és üzemeltetése is olcsóbb. Ez természetesen cserébe számos intézkedést kíván, amelyeket már a tervezőasztalon el kell kezdenünk, hisz a „közműszámlák nélküli házért” azért tenni is kell.
Fal: az épület hőszigetelő köpenye
A lehető legkisebb energiafogyasztás: természetesen elsődleges fontosságú, hogy ezt elérjük. Ertsey Attila, az autonóm házak témájának hazai szakértője szerint szigetelés szempontjából valójában egy passzívházról van szó, amely „ráadásul” önfenntartó is. A passzívház falazatának igen alacsony hőátbocsátási tényezővel kell rendelkeznie. A szerkezet hőtechnikai mérőszáma az „U” érték, melynek ebben az esetben 0,1-0,2 W/m2K érték között kell lennie.
Egy ilyen fallal szemben ugyanakkor sokkal több követelmény áll fent, mint a nagyon jó hőszigetelő képesség. Ezek pedig a jó hőtároló képesség, a légzárás, légtömörség, a jó páraáteresztés, de ide tartozik a hangszigetelő képesség és a jó megmunkálhatóság is. Ezeket a követelményeket a hőszigeteléssel ellátott égetett kerámia téglafalak például nagyszerűen kielégítik, de passzívháznál is választhatjuk a vasbeton vagy pórusbeton falazóelemeket, a megfelelő vastagságú hőszigeteléssel kiegészítve.
Szóba jöhet még a könnyűszerkezetes építés, azonban érdemes tudni, hogy a passzívház-szabvány szerint már a faszerkezetet is külön hőszigeteléssel kell ellátni. A korszerű hőszigetelő nyílászárók, illetve azok szakszerű beépítése szintén elengedhetetlen része az energiatakarékos kialakításnak.
Tető: meleg sapka a házon
Amikor hőszigetelt épületről beszélünk, természetesen nem csak a falakról kell szót ejtenünk, hiszen egy ház energiavesztesége leginkább a tetőnél jelentkezik. Fontos kérdés, beépítjük-e a padlásteret? Ha nem, érdemesebb lehet a padlásfödémet szigetelni. Ha igen a válasz, akkor már építéskor gondoskodni kell a kellő méretű hőszigetelésről, továbbá a légzárásról is – a megfelelő légtömörség ugyanis szintén elengedhetetlen feltétel egy maximálisan energiatakarékos épületnél!
Szintén fontos odafigyelni a tető és a fal hőszigetelésének megfelelő csatlakozására, illetve a hőhidak (a környezetüknél rosszabb hőszigetelő képességű részek) elkerülésére. A tető hőszigetelése egyébként kifejezetten kihívást jelentő feladat, hiszen az átlagos szarufa-magasságnál (15 cm) jóval vastagabb hőszigetelésre van szükség, ráadásul a szarufák maguk is hőhidat jelentenek; így ennél a szerkezetnél a magasabb hőszigetelési követelmény esetében a szarufák alá és fölé is kerül szigetelés. Bevett megoldás az is, hogy a szarufák az eresznél nem nyúlnak túl a talpszelemenen, hogy ne szakítsák meg a hőszigetelést, mert így hőhíd keletkezne; ehelyett a kilógó ereszt úgy alakítják ki, hogy ún. álszarufák készülnek.
Gépészet és üzemeltetés: intelligens és energiatakarékos
Érthető, hogy kritikus pontja egy önellátó épületnek. Terjedelmi korlátok miatt cikkünkben épp csak felvillantunk néhány fontos szempontot ezekkel kapcsolatban. A megújuló energiaforrások széles tárházából választhatunk ezeknél az épületeknél, a napelem és napkollektor, a fatüzelés, illetve a hőszivattyú tekinthető a legelterjedtebbnek, de fontos szerephez juthat a passzív napenergia-hasznosítás is.
Magyarországon olyan magas a napsütéses órák száma (1900–2200 óra/év), hogy a tetőn solar rendszerekkel: napkollektorokkal és napelemekkel az év minimum nyolc hónapjában, márciustól októberig az otthon számára szükséges energiamennyiség 85 százalékát lehet előállítani. Éves szinten a melegvíz-igényünk akár 60-70 százaléka állítható elő napkollektorral.
Egy érdekes megoldás az ún. trombefal, egy indirekt napenergiát gyűjtő szerkezeti elem, amely tárolja a hőt, majd a napsütés elmúltával a helyiségbe sugározza azt. Fontos részei az önellátó épületnek a víztakarékos rendszerek, amelyek egyrészt az esővíz-, másrészt a szürkevíz bizonyos célokra való hasznosításán is alapulnak. További bevett megoldások az energiatakarékos világítótestek vagy a víztakarékos rendszerek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.