Jótető blog

Megoldások pincétől a padlásig
2020. szeptember 11.

Az elpusztíthatatlan torony és más tetőcsodák

Kedvenc tetőink, az országot járva

A Jótető blogon már több budapesti kedvenc tetőre felkapaszkodtunk: találkoztunk Brad Pitt-tel, de megjártuk a kőbányai Ganz-MÁVAG szerelőcsarnokot is. Most kicsit tágítjuk a látóteret: vajon más magyar városokban hol érdemes felfelé nézni az utcákat járva? Ismét Zubreczki Dávid építészeti bloggert kértük meg, hogy mutassa be egy-egy kedvencét Veszprémből, Kecskemétről és Zalaegerszegről.

Veszprém, Tűztorony

„Nagyszerű építészeti emlékek vannak Veszprémben, a középkortól egészen a kortárs alkotásokig. Ám ha egy kifejezetten jellegzetes tetőt kell választani, akkor nekem elsőre a Tűztorony ugrik be. Ez az épülettípus nem túl gyakori Magyarországon – a legtöbb helyen a templomtorony erkélyéről lehetett figyelni a várost fenyegető veszedelmet –, de azért akad néhány. A leghíresebb a soproni, a legfurcsább a ferde szécsényi, ám a legkecsesebb alighanem a veszprémi.

Ez a vár egyetlen középkori tornya, amely megúszta a későbbi korok nagyszabású „ingatlanfejlesztéseit”. Az 1700-as években például csak a lakosok felháborodása mentette meg a Gizella-kápolna maradványait attól, hogy Koller Ignác püspök le ne rombolja, mert kellett a hely a magánpalotájának. A toronynak viszont nagy szerencséje volt.

tornyok2_2.png

A tűztorony helyreállított, eredeti formájában és a hatvanas évek végén.
Fotók: Nagy Dávid / Wikipedia és Gyöngyi / Fortepan

Túlélte a török háborúkat, az újjáépítéseket, sőt! Azt is, amikor Lipót császár parancsot adott a magyarországi várak lerombolására – akkor ugyanis már tűzvédelmi célokat szolgált. Ám kálváriája itt még nem ért véget: 1810-ben földrengés rázta meg, s úgy megrongálódott, hogy a felső részét újra kellett építeni. Természetesen a kor kedvelt, úgynevezett copf stílusában állították helyre. Még megvan benne valami a barokk díszítettségéből, de már nem olyan cicomás: ünnepélyesebb, letisztultabb, elegánsabb.

Ezt figyelhetjük meg a réz toronysisakon is, ami szerves folytatása a toronynak. A tervező, Tumler Henrik építőmester ügyesen illesztette a kör alaprajzú középkori alsó részre az akkori divatnak megfelelő folytatást: ami a galéria alatt vakolatdísz, felette már ívesen falazott sarkokkal folytatódik, és a tető is ezt a sokszögű alaprajzot követi egészen a csúcsig. Ide már eredetileg is a magyar címer került. Ott is maradt 1950-ig, amikor azt természetesen vörös csillagra cserélték. Szerencsére a szép rézmunkát megőrizték, s mikor eljött az ideje, visszahelyezték.

Szép, kecses, könnyed torony – épp olyan, amilyen a királynők városához illik.

Kecskemét, Református Újkollégium

Kecskeméten könnyű dolga van az embernek, ha szép és izgalmas tetőket szeretne nézni. Itt van az alföldi szecesszió egyik fellegvára, ahol jó pár tarka tető közül válogathatunk. A város főterén – vagyis egymáshoz kapcsolódó főterein – áll az országos hírű Cifrapalota, a Lechner Ödön tervezte városháza, és pár évtizeddel korábbról a gyönyörű zsinagóga.

fortepan_174349_fortepan_kellner_ludwig.jpg

A város fölé magasodó tető, 1941-ben (Forrás: Fortepan, Kelner Ludwig)

Ám ide egy olyan épületet választottam, amelynek nem tarka kerámia, hanem csak egyszerű cserép fedi a tetejét – a Református Újkollégium mégis egészen káprázatosan néz ki. Az épület, melyben ma a Kecskeméti Református Általános Iskola és a Kecskeméti Református Gimnázium működik, a középkori várak és az erdélyi templomok legszebb motívumait egyesíti. Az építész, Mende Valér annak a Fiataloknak nevezett csoportnak volt a tagja, amelyik tudatosan kereste ezeket az építészeti emlékeket, és emelte át azok motívumait saját művészetébe.

reform_2.png

Fotók: Baribari / Indafoto

Hatalmas, szinte monumentális épület ez, egy síkságon fekvő, 1912-ben még szinte falusiasan alacsony házakból álló város közepén. Mégsem érzi senki azt, hogy agyonnyomná a teret. Meglepő az is, hogy az amúgy szimmetriára éhes átlagember is szépnek látja, pedig szinte sehol sem szimmetrikus. Igaz, a középkori épületek sem voltak azok, legfeljebb az utánzó, sematizáló historizmus. Meg hát a szecesszió is szerette az aszimmetriát, amint az a tetőzeten is megfigyelhető. Csodaszépek az ívek a sarkokon, akárcsak a váratlanul tornyocskákká kanyarodó cseréphegyek. A bádogmunkákról nem is beszélve. Egy kisvárosra elég tetőforma tobzódik rajta.

Igaz, nem adja meg könnyen magát a téren álló nézelődőnek. Körbe kell járnunk, közelebb és hátrébb kell mennünk, meresztgetni kell a nyakunkat, hogy megcsodálhassuk. Sőt, felkapaszkodni sem árt a szomszéd épületekbe, hogy megismerjük. De megéri, mindenhonnan új arcát mutatja meg nekünk.

Csipkeházak, Zalaegerszeg

Ha három város, akkor legyen három korszak is. A híres zalaegerszegi Csipkeházakkal – melyeket 1974-ben kezdtek építeni – Vadász György megmutatta, hogy a tömegtermelés korában sem muszáj unalmas egyenlakótelepeket építeni. Az alagútzsalus technológia lehetőségeit kihasználva olyan épületegyüttest alkotott, melyet az egész országban, sőt külföldön is elismertek.

zalaegerszeg-csipkehazak_1979_kepeslap_egykor_hu.jpg

A Csipkeházak átadásuk után egy korabeli képeslapon. Fotó: egykor.hu

Pedig egy komoly telepet illesztettek itt be a városszövetbe, 172 lakással, tíz kisebb üzlettel, és egy kétszintes áruházzal. Mégsem érezni idegennek. Okosan elosztva helyezkednek el az épületek, változatos a magasságuk – 4-5-6-7-8 emeletesek – és keresztül-kasul átjárhatók. A Csipkeházak elnevezést a népnyelv ragasztotta rájuk játékos erkélyeik miatt.

Na de mi van a tetőkkel?

Különlegesek azok is. Például azért, mert az áruháza tetőterasszal épült. Ez annak idején izgalmas megoldás volt, és még jobban hozzájárult ahhoz, hogy élettel töltse meg az egymáshoz szervesen kapcsolódó épületeket. De fenn is érdemes körülnézni! A házak tetején egy többé kevésbé összefüggő tetőterasz van, amelyekre régebben mindenki felment, hogy jobban lássa a május 1-i felvonulásokat. Aztán a lakók megunták a jövés-menést és lezárták. Azóta többször felmerült, hogy a házak tetejét zöldítsék, és egy összefüggő tetőparkot hozzanak létre, ám ezt végül mindig elvetette a város. Pedig már a tervek is elkészültek. (Mindenesetre a telephez jóval később hozzákapcsolt – azzal leginkább csak nevével rokon – Csipke Parkolóház már zöldtetővel épült.)

gocseji_falumuzeum_indafoto_teteneverdle.jpg

A Göcseji Falumúzeumban megőrzött boronaházak. Kép: Teteneverdle / Indafoto

Míg az eredeti épületek tömegformálását a zalai dombok ihlették, addig a tetők kialakítását a környék népi építészete. Ha valaki meg akarja ismerni az utóbbit, annak sem kell messze mennie, Zalaegerszegen található ugyanis a Göcseji Falumúzeum, ahol visszaköszönnek a Csipkeházakon is látott formák. Ugye, hogy ismerősek?

Aki nem hiszi, járjon utána!”

Ahol a tetők születnek

Összeállításunkban nem véletlenül esett a választásunk erre a három városra és izgalmas tetőikre, egyvalami ugyanis közös bennük: mindhárom helyszínen megszámlálhatatlan családi ház, közintézmény, iroda, társasház vagy épp iskola tetőrendszerei kerültek már le a futószalagokról. A BMI Bramac tetőcserepek jelentős része itthon, hazai munkaerő által készül 1984 óta a veszprémi központi üzemben, később pedig már a kecskeméti gyárban is. Hasonlóképpen a BMI Villas lapostetős rendszereihez: Zalaegerszegen már az ötvenes években zajlott a bitumengyártás, a vízszigetelő rendszerek termelése és kereskedelme pedig 1991-ben indult a márka égisze alatt.

 

A feliratkozásod nem sikerült. Kérlek, próbáld meg újra.
Sikeresen feliratkoztál, köszönjük!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

És ne maradj le legújabb híreinkről, akcióinkról!

Elfogadom a hírlevelekre vonatkozó adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat és hozzájárulok, hogy a BMI e-mailt küldjön nekem a legújabb akciókról, kedvezményekről, hírekről.