Jótető blog

Megoldások pincétől a padlásig
2020. március 09.

Tetőfedő kisszótár

Mikor tetőépítésre- vagy felújításra kerül sor, sok esetben nem értjük, mit is jelent egy-egy kifejezés, amit a munkálatokat végző szakemberek használnak. Ugye milyen jó lenne, ha naprakész szókinccsel jobban szót tudnánk érteni a házunkon dolgozó tetőfedőkkel, jobb belátást nyerve ezzel a tervezési folyamatokba is? Hogy könnyen hozzáférhetővé és áttekinthetővé tegyük ezeket az alap kifejezéseket, összegyűjtöttük a legfontosabb tetőfedéssel kapcsolatos fogalmakat. Ha mindegyiket átolvastad, teszteld tudásodat a cikk végén található tető-teszttel!

shutterstock_510195172.jpg

Magastetős kifejezések

  • Alátéthéjazat, szigetelés

 - Alátét-héjazat: a tetőfedés alá a vízzáróság fokozása céljából, kiegészítő intézkedésként beépített réteg, vagy szerkezet.

 - Szarufa feletti hőszigetelő rendszer: modern hőszigetelő anyagok beépítésével készített szigetelés, mellyel hőhídmentesen és nagyobb hatékonysággal tudunk energiamegtakarítást elérni téli és nyári időszakban egyaránt.

 - Hőhíd: Az eltérő hőszigetelő képességű anyagok együttes használatánál a gyengébb szigetelőanyagon nagyobb hőveszteséget, rosszabb esetben akár párakicsapódást is eredményező felület.

 - Tetőáttörés: minden olyan szerkezeti pont, ahol valamilyen kivezetést kell megoldanunk az egyébként egybefüggő és vízzáró tetőszerkezeten.

 - Tetőfólia: általánosan alátéthéjazatként használt termék, feladata a vízzáró cserépfedés rései között beszivárgó/visszatorlódó nedvesség elleni védelem. Típusai: nem páraáteresztő tetőfólia, páraáteresztő tetőfólia, hővisszaverő tetőfólia. A párazáró és párafékező fóliákat jellemzően más célra, a szigetelt tér belső oldalán páratechnikai rétegként alkalmazzuk.

 - Tetőfedés (tetőhéjalás): A tetőszerkezetek vízzáró, vagy fokozottan vízzáró tetőfedése.

  • Dilatáció: a hőmérséklet megváltozása által kiváltott hossz- illetve térfogatváltozás. A gyakorlatban dilatációnak nevezik a hőmérsékletváltozás során kialakuló repedéseket, illetve az építéskor kialakított tágulási hézagokat.

  • Ereszcsatorna: a csapadékvíz felfogására és egy helyen való elvezetésére szolgáló, az eresz szélére szerelt csatorna.

    tetofolia.PNG

  • ÉMSZ, ÉME, ÉMI & TEGY

 - ÉME: Építőipari Műszaki Engedély, melyet az ÉMI állít ki. Ezen engedéllyel vagy CE minősítéssel nem rendelkező termékek nem kerülhetnek Magyarországon

 - ÉMI: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaság

 - ÉMSZ: Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége (szakmai szervezet)

 - TEGY: Tető Építők Egyesülete (szakmai szervezet)

  • Hófogás

 - Hófogó kampók: a leggyakrabban előforduló megoldások a tetőn lévő hó és jég lecsúszása elleni védelemre. A tető felületéből kiemelkedő kampók megtartják a nagyobb hótömegeket és a jéggé fagyott csapadékot.

 - Hófogó rács: általában az eresz vonalában végigfutó rács, amelyet hófogó rácstartók tartanak. Megakadályozza a lezúduló hó és jég nagy tömegben való lehullását a tetőről.

 - Hófogó rendszer: azon eszközök, megoldások összefoglaló neve, melyeket magastetőkön alkalmaznak a lezúduló hó és jég megfogására, illetve az ereszen képződő jégcsapok megakadályozására.

 - Teljes felületű hófogás: a tető teljes felületén, egyenletesen eloszlatva felhelyezett pontszerű hófogás. Ennek alkalmazása magasabb szintű biztonságot jelent a lezúduló hó és jég ellen, mint az egy-, két- vagy háromsoros hófogás.

  • Kémény- és falszegély elem: több célra is felhasználható, tekercses, öntapadó tartozékelem a tetőfedés, illetve a kémények és egyéb áttörések csatlakozásának vízzáró kialakításához.

  • Lezárófésű (madárfésű): Az eresz vonalánál a beszellőzést segítő rendszerelem. Fésűs változata elsősorban hullámos profilú cserepekhez javasolt, ahol a fésűk megakadályozzák, hogy madarak, rovarok jussanak a cserépfedés alá. Szellőzőléces változata kellően megemeli az első sor cserepet és egyben további beszellőző keresztmetszetet biztosít.

  • Napelem, napkollektor: épületgépészeti berendezések, melyek napenergia felhasználásával közvetlenül állítanak elő villamosenergiát (napelem), vagy meleg vizet (napkollektor).

  • Rendszermester: olyan tetőfedő szakember, aki a Bramac Kft. saját szervezésű, speciális képzésén részt vett, a Bramac Tervezési és alkalmazástechnikai útmutatóját kiválóan ismeri és szakmai tudását, valamint termékismeretét folyamatosan fejleszti.

  • Szellőzőszalag (madárháló, rovarháló): Ez is egy, az eresz vonalánál a beszellőzést segítő rendszerelem. Minden esetben szükség van rá, hogy az ellenlécek közötti szellőző rés funkciója megmaradjon, de madarak és rovarok ne tudjanak a cserépfedés alá jutni.

  • Tetőcserép

 - Kezdő kúpcserép: a tető élgerincének legalsó - legömbölyített végű - kúpcserepe, melynek alkalmazásával egyszerűbb és esztétikusabb a gerincképzés és egységesebb a tető fedésképe (mint sima kúpcseréppel).

 - Félcserép: a teljes fedési szélesség változatos kialakításához, sík cserepek kötésben való elhelyezéséhez és a vágott cserepek szakszerű kialakításához szükséges. Félcserépre van szükség akkor is, ha olyan rendszerelemet használunk, melynek alapcserepe 1/2 méretű, vagy ha tetősík ablakhoz, falszegélyhez, kéményhez csatlakozik, és félcseréppel tudjuk elkerülni a keskeny vágott cserepek beépítését.

 - Kúpcserép: a tető gerincének (él, vagy taréjgerinc) formára alakított fedőeleme. Szakszerű beépítése alátételemet (kúpalátétet) igényel.

 - Nyeregtető: két azonos vagy különböző hajlású, összemetsződő tetősíkkal és két oromfallal vagy tűzfallal határolt, derékszögű négyszög (vagy attól kissé eltérő) alaprajzú tető.

 - Oromfal: a magastetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a tetőszerkezet végeit lezárja.

 - Szegélycserép: az oromszegélyek egységes és szakszerű kivitelezéséhez gyártott elem.

 - Szellőzőcserép: a tetőcserepek kiegészítője, az adott tetőcserép profiljához illeszkedő, a tetőszerkezet átszellőztetésére tervezett cserép. A héjazat alatti szellőzőlevegő kivezetését biztosítja a tető élgerincénél, taréjgerincénél.

video_helyett_3.JPG

  • Tetőkibúvó: olyan tetősíkba épített ablak, mely a tetőre való kijutást teszi lehetővé. Biztosítja a fény beáramlását a tetőtérbe, illetve szellőztető szerepe is lehet.

  • Vápa: tetőhajlat, mely két lejtő tetősík találkozásánál keletkezik. Mivel az esővíz a vápában összefolyva ömlik az ereszcsatornába, ezért ide úgynevezett vápalemezt kell helyezni.

  • Viharkapocs: a tető viharállóságát biztosító rendszerelem. Alkalmazásával egyes cserepeket tudunk a lécezéshez rögzíteni szakszerűen, gyorsan, korrózióállóan és javíthatóan.

 

Lapostetős kifejezések

  • Alátétlemez: a csapadékvíz elleni szigetelés alsó rétege két- vagy több rétegű szigetelések esetén, tehát ez az első rétegként elhelyezésre kerülő bitumenes lemez.

  • Bitumen: a természetben is előforduló, az ipari termelésben mesterségesen előállított, a kőolaj lepárlása során visszamaradó fekete színű anyag, ami különböző szerkezetű, hőre lágyuló, nagy molekulájú szénhidrogénekből áll.

  • Bitumenes lemez: hordozórétegre felhordott, töltő- és modifikáló anyagokkal kevert bitumenréteg(ek)ből álló vízszigetelő lemez. Alsó és felső oldalán védő- és felületképző réteggel van ellátva. A tekercsben kapható szigetelő lemezek alsó oldalán fólia található, ami melegítés hatására elolvad, és az alatta található bitumenréteg meglágyul. (Öntapadó lemezek esetén a fóliát a lemez elhelyezése előtt kézzel kell eltávolítani.) A fólia eltávolításával a szigetelőlemezek egymáshoz és az aljzathoz is leragaszthatóvá válik.

bitumen_dolgozo_stock_v2_1.jpg

  • Dréncső: a drénrendszerben összegyűlt csapadékvíz, rétegvíz elvezetésére szolgáló perforált, flexibilis cső. A vízgyűjtő, vízelvezető funkció mellett a talajok szellőztetésére is alkalmazható. Általában PVC-ből készül.

  • Drénlemez: a szigetelés felületén összegyűlő víz elvezetésére, és a szigetelés védelmére szolgáló, felső oldalán szűrőréteg kasírozással ellátott dombornyomott lemez. A szűrőréteg nélküli dombornyomott lemezek drénlemezként nem alkalmazhatók.

  • Egyenes rétegrend / fordított rétegrend: az egyenes rétegrendű lapostető-szigetelés esetében a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelés alá kerül, hőszigetelés alá pedig párazáró réteg szükséges. Fordított rétegrend alkalmazása esetén a csapadékvíz elleni szigetelés fölé kerül a nedvességnek is ellenálló hőszigetelés (xps).

  • Egyrétegű szigetelés: az egyrétegű csapadékvíz elleni szigeteléshez alkalmazható szigetelőlemez legalább 5 mm vastag, és olyan speciális hordozó anyagból készül, mely mechanikai rögzítéssel is rögzíthető, így képes kiváltani a kétrétegű vízszigeteléseket.

  • Hideghajlíthatóság: az a hőfok, melyen a bitumenes szigetelőlemezek még meghajlíthatók anélkül, hogy megrepednének, vagy eltörnének. Ha például a lemez -20 °C-on a hajlítás következtében nem reped meg, akkor a hideghajlíthatósági értéke -20 °C. A bitumenes lemezek beépítési hőmérsékletének 5-10 ºC fokkal kell a hideghajlíthatósági érték felett lennie. Öntapadó lemezek a hideghajlíthatóság értékétől függetlenül csak +10 ºC felett alkalmazhatók.

  • Hőállóság és lágyuláspont: egy bitumenes lemez esetében a szabvány által leírt vizsgálatok során meghatározott fő értékek a hőállóság és a lágyuláspont. A magasabb értékekkel rendelkező anyagok könnyebben és gyorsabban beépíthetők, és tartósság tekintetében is jobban teljesítenek.

  • Kellősítés: az aljzat felületének hidegen felhordható bitumenes bevonattal történő alapozása. A felület portalanítása és a bitumenes lemez leolvasztásához megfelelő fogadófelület kialakításához.

  • Kenhető szigetelés: folyékony vagy kenhető szigetelőanyagokból készülő rugalmas szigetelő bevonatok (vagy más néven bevonatszigetelések). A bitumenes, szintetikus, vagy cementbázisú anyagból készített kenhető szigetelések előnye, hogy gyorsan kivitelezhetők, használatukkal a csomópontok is egyszerűen kialakíthatók.

  • Modifikált bitumenes lemez: anyagtulajdonságokat módosító műanyagokkal kevert bitumenből készülő szigetelőlemez. A módosított bitumen magasabb hőállóságú, rugalmasabb, jobb hideghajlíthatóságú, ezáltal hosszabb élettartamú. Terasztetők, zöldtetők szigetelésére, pince szigetelés kivitelezésére is kiválóan alkalmas, magas minőségű és tartós szigetelőanyag.

  • Páraszellőző: a szigetelésen kialakított nyílásra elhelyezett, fedéllel ellátott szellőzőelem, ami a csapadékvíz elleni szigetelés alatt megjelenő vízpárát a szabadba vezeti.

  • Páratechnikai lemezek: a párazáró lemezek feladata a pára hőszigetelésbe való bejutásának megakadályozása. A gőznyomás-kiegyenlítő, vagy más páranyomás-elvezető lemezek a tetőszerkezet kivitelezésekor, vagy a régi vízszigetelés meghibásodása miatt, a hőszigetelésbe bejutott vízből keletkező pára elvezetéséről gondoskodnak.

  • PVC lemez: műanyagból készült szintetikus vízszigetelő lemez erősítőbetéttel ellátva, lapostetők szigeteléséhez.

  • Szivárgórendszer: a talajon, a talajfelszín alatt, valamint a szigetelés rétegeiben megjelenő víz elvezetésére szolgáló, vízáteresztő anyagokból és termékekből felépített vízelvezető rendszer (eseteként vízgyűjtővel kiegészítve).

  • Tetőfelülvilágító: a lapostető szerkezetének megszakításával kialakított bevilágító szerkezet, mely az alatta található helyiség természetes megvilágítását biztosítja. Létezik fix és nyitható változata is, ez utóbbi használható a terek szellőztetésére, sőt megfelelő vezérléssel tűz esetén a füst elvezetését is biztosítani tudja.

  • Tetőösszefolyó: a lapostetők belső vízelvezetését biztosító, a tető legmélyebb pontjain elhelyezett szerkezet, melyen keresztül a tetőn összegyűlő csapadékvíz az épület vízelvezető rendszerébe jut.

  • Tetőszigetelés: a tető hő- és csapadékvíz elleni szigetelésének együttes megnevezése.

zoldteto.jpg

  • Zöldtető

 - Extenzív zöldtető: kis földréteg vastagságú, melyen 5-15 cm ültetőközegben helyezik el az - általában pozsgás levelű - varjúháj-féléket. Ez a típus emberi tartózkodásra nem alkalmas.

 - Intenzív zöldtető: a földréteg vastagsága 15-25 cm, de akár több méteres is lehet, így ebben már fákat és cserjéket is lehet telepíteni.

 

Sikeresen feliratkoztál

Iratkozz fel hírlevelünkre!

És ne maradj le legújabb híreinkről, akcióinkról!