Jótető blog

Megoldások pincétől a padlásig
2019. szeptember 02.

Ökoházzal a környezetért

Napjainkban, mikor a klímaváltozás hatásait már szó szerint a bőrünkön érezzük, elengedhetetlen, hogy a környezettudatosságra és az energiagazdálkodásra egyre nagyobb hangsúlyt fektessünk. Persze az még önmagában kevés, ha mindenki csak a saját háza táján söpröget, otthonunk zöldítésével mégis sokat tehetünk a környezetünk megóvásért. Kezdjük a tetejénél!

A statisztikák szerint az épületek és az építőipar felelős a világ energiafogyasztásának, illetve CO2 kibocsátásának több mint harmadáért[1], az arány ráadásul évről évre nő. Így, ha házépítésben, felújításban, vagy általánosságban a háztartásban használt technológiákban gondolkodunk, érdemes szem előtt tartani a környezeti és energiahatékonysági kérdéseket, amivel nem csak a klímának, de hosszú távon a saját pénztárcánknak is jót tehetünk.

Ökotechnológia: fő az energiatakarékosság

Az ökotechnológia fogalma magában hordoz minden olyan működési mechanizmust, mely tekintettel van környezetünkre, összhangban van a környezeti adottságokkal és a rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal. Egy épület, vagy ház esetében ez elsősorban az energiatakarékosságot jelenti.

Ökotudatos házak alatt olyan környezetbarát házakat értünk, melyek a lehető legkevesebb kárt okozzák az ökoszisztémában, energiaháztartásuk pedig jelentős részben megújuló energiaforrások felhasználásán alapszik.

Pontosan körülhatárolható definíció nincsen arra, hogy mi számít ökoháznak: a hangsúly az energiahatékonyságon van. Ennek kulcsa a megfelelő szigetelés, a hővisszanyerős szellőztetés hűtéshez és fűtéshez, valamint a napelemek, napkollektorok használata.

Mindez azért is rendkívül fontos és aktuális, mert 2020-tól változni fog az újépítésű ingatlanok energiabesorolására vonatkozó referenciaérték is. Az új szabály értelmében legalább a „BB - Közel nulla energiaigényre (KNE) vonatkozó követelménynek megfelelő" osztályba kell tartoznia az újonnan épített házaknak, melyhez 81 és 100 KWh/m²a között kell lennie az energiafogyasztási értéknek.[2] Ez azt jelenti, hogy jövőre már csak olyan házak épülhetnek, amik energetikai szempontból túlmutatnak a Passivhaus Institut által minősített passzívházakon (maximum 120 kWh/m2), és energiaigényük legalább negyedét megújuló forrásból fedezik.

Az épületek energiagazdálkodásával kapcsolatban az egyik legfontosabb tényező tehát a szigetelés minősége, ebben pedig a tetőfedés is kiemelt szerepet játszik, hiszen az épületek a tetőn keresztül veszíthetik el a legtöbb hőt. Lássuk hát, hogyan támogathatja a hatékony energiagazdálkodást a házunk teteje!

Milyen a tökéletes magastető-szigetelés?

A magastetők hőszigetelése ma már jóval több lehetőséget rejt a megfelelő vastagságú szigetelőanyag kiválasztásánál. Elérhetővé váltak olyan speciális tetőrendszerek, melyek különösen hatékonynak bizonyulnak az energiagazdálkodás terén. A BMI Bramac Construma díjas °Cool tetőrendszere például kevesebb hőt enged be a tető alatti lakótérbe, ezért általa a lakás hűtése és fűtése is kevesebb energiát igényel.

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=LsYYRBPQKZs

Ez a tetőrendszer olyan Thermo Protector cserepeket foglal magába, melyek visszaverik a nap infravörös sugarait, így jelentősen csökkentik a felmelegedést a házon belül. A °Cool tetőrendszer továbbá szakszerű átszellőzéssel, BMI Bramac Therm tetőszigeteléssel és tetőfóliával járul hozzá ahhoz, hogy a maximumot hozzuk ki házunk szigeteléséből, és akár 11,2°C fokkal csökkentsük a tetőtér hőmérsékletét a nyári hőség idején.

bramac_cool_1.jpg

A lapostetők öko-változata: a zöldtető

Legyen szó újépítésű lapostetőről vagy meglévő felújításáról, zöldtető telepítésével igazán nagy lépést tehetünk otthonunk ökoházzá alakítása felé.

zoldteto_villas-min_2.jpg

Akár kis földrétegű extenzív zöldtetőt választunk, akár vastagabb földrétegű, fák ültetéséhez is alkalmas intenzív zöldtető kialakítása mellett döntünk, a kiváló hőszigetelés garantált: nyáron a ház alacsony hőmérsékleten tartásához járul hozzá, míg télen megóv a túlzott lehűléstől. A növényzet ugyanis a napsugarak egy részét elnyeli, illetve visszaveri, ráadásul a növények által biztosított árnyék, valamint a talaj eltávozó páratartalma szintén hűsítő hatású (mivel a párolgás hőt von el), aminek köszönhetően a lakótér klímája kiegyensúlyozottabb és kellemesebb lesz.

Összességében egy zöldtető akár 30-40 százalékkal kevesebb energiafogyasztást eredményezhet, miközben tisztítja a levegőt, oxigént termel és CO2-ot köt meg.

Ideális esetben a zöldtető élettartama akár kétszer hosszabb lehet, mint a hagyományos lapostető-szigeteléseké, ezáltal jelentősen csökkentve a hulladék keletkezését is.

Fenntartásukhoz természetesen számos tényezőt szem előtt kell tartani, melyek közül legfontosabb a jó vízszigetelés. A zöldtetőkről és azok fenntartásáról korábbi blogbejegyzésünkben írtunk részletesebben.

A Nap ereje - és ahogyan felhasználhatjuk

Amennyiben további lépéseket tennénk annak érdekében, hogy otthonunk valódi ökoházzá váljon, megújuló energia felhasználásában kell gondolkoznunk. Ennek legelterjedtebb módja az esővíz újrahasznosításán kívül a tető napelemekkel és napkollektorokkal való felszerelése. Egy átlagos háztartás teljes melegvízigényének háromnegyedét, áramellátásának pedig akár 100 százalékát ki lehet váltani napenergiával.

A napenergia hasznosítása így olyan befektetés, mely nem csak ökológiailag, hanem gazdaságilag is rendkívül okos választás, ugyanis a kezdeti beruházás 10-15 éven belül már megtérül.

A BMI Bramac Solar napelem- és napkollektor választékában bárki megtalálhatja a neki tetsző megoldást.  A tetősíkba integrált rendszerek esetében pedig a fedés képét sem bontja meg a zöld technológia, az elemek ugyanis szinte teljesen belesimulnak a cserepek közé.

solar_2.jpg

A napenergia minél hatékonyabb hasznosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a helyes tájolásra és dőlésszögre. Ideális esetben a napelemeknek és -kollektoroknak déli irányba (0°) kell nézniük, de a délkeleti (-45°) vagy délnyugati (45°) tájolások is jól tolerálhatók, nem csökkentik jelentősen a hozamot. A dőlésszög pedig akkor megfelelő, ha napenergiát hasznosító elemeink a Naphoz viszonyítva helyes szögben állnak; általában 20° és 70° között ideális. Az optimális rendszer megtervezéséhez és kivitelezéséhez minden esetben kérjük szakember segítségét.

Magastető vagy lapostető: melyik az energiatakarékosabb?

A magastetős házak esetében hátrányt jelenthet, hogy a tetők rendszerint hagyományos fa, ritkábban acélvázas könnyűszerkezettel készülnek, a hőszigetelést pedig szintén könnyű, szálas anyagokkal oldják meg, vagyis alapvetően nincs hőtároló, hőcsillapító képességük. A hagyományos, könnyűszerkezetes tetőkialakításokhoz ezért jobb választás lehet a vasbeton határoló szerkezet, mely nagyobb tömege és magas testsűrűsége miatt sokkal jobb hőtároló képességgel bír. A lapostetőknél általában megvan ez a nagy tömegű vasbeton zárófödém, így a legtöbb esetben – de semmiképp sem általánosságban – energetikai szempontból kedvezőbbnek mondhatók.

Bármilyenek is legyenek otthonunk adottságai, a tudatos energiagazdálkodást támogató technológiákkal sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük azt az óriási terhet, mely élővilágunkra nehezedik nap mint nap. Ahogy az életünk más területein is, érdemes tehát otthonunk kapcsán is zöldre váltani.

 

[1] https://www.iea.org/topics/energyefficiency/buildings/

[2] https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/energetikai-osztaly-bb

Sikeresen feliratkoztál

Iratkozz fel hírlevelünkre!

És ne maradj le legújabb híreinkről, akcióinkról!