Mi kell az örökéletű tetőhöz?

A tető leglátványosabb, kívülről is szembetűnő része a tetőfedés (tetőhéjalás). Ugyanakkor komplex rendszerről, a ház egyik legkomolyabb igénybevételnek kitett, legösszetettebb épületszerkezetéről beszélünk. Éppen ezért a fedés alatt egy igen összetett szerkezet rejtőzik, amelynek elemei (ideális esetben) úgy dolgoznak együtt, akár egy összeszokott zenekar tagjai. Ellenkező esetben nem hamis hangokkal, hanem beázással, szélkárral és más kellemetlen következményekkel szembesülhetünk. Lássuk, mire van szükségünk ahhoz, hogy egy igazán jól működő, az igénybevételeknek ellenálló és tartós tető kerüljön házunkra! A következőkben az alacsony és kishajlású, valamint a magastetőkre fókuszálunk.

17_3_1.jpg

A tetőhéjalás, tetőszerkezet és tetőforma egymással szorosan összefüggő és egymásra ható tényezők, azaz egy adott tetőfedő anyag csak az ahhoz illő szerkezeti kialakítású tetőre kerülhet. Így a tető zavartalan működése csak akkor garantált, ha rendszerszinten gondolkozunk, ahol az egyes elemek egymással kompatibilisek.

A tető csontváza: a fedélszék

A tetőformák szinte végtelen változatosságáról korábbi cikkünkben esett szó. De milyen csontváz van a látványos formák alatt? Nos, ez a fedélszerkezet, amely esetében napjaink családi házainál még mindig a fa alapanyag a legnépszerűbb, amelyből ácsolt tetőszerkezet készül. A fedélszékek szerkezeti kialakítása már önmagában igen változatos lehet. A régi idők ácsai fantasztikus tárházát alakították ki az úgynevezett fakötéseknek, azaz a faelemek kapcsolódását segítő trükkös részleteknek, de ma már korszerű kapcsolóelemek is rendelkezésünkre állnak. A fedélszék típusát a fesztáv, az alaprajz és még számos tényező határozza meg.

A hagyományos fedélszékek elemei a szelemenek (a vízszintes faelemek) és a szarufák (a tetősíkba eső faelemek). Ezekből készülhet többek között:

  • üres fedélszék (ahol az elemek a padlásfödémmel együtt egy üres háromszöget alkotnak),
  • torokgerendás vagy fogópáras fedélszék (egy vízszintes elemmel kiegészített háromszög), és
  • állószékes fedélszékek (előbbieken túl egy függőleges székoszlop párral és közbülső szelemennel kiegészített szerkezetek).

Az ácsolt fedélszékek mellett ma már a rácsostartókból, könnyűszerkezetes házaknál fém elemekből, illetve rétegelt ragasztott tartókból készült, továbbá vasbeton anyagú tetőszerkezet is szóba jöhet, ezekről egy későbbi cikkünkben még ejtünk szót.

A tető vázszerkezetének természetesen még számos része lehet, mint a támasztórudak és a viharléc, és szerves része a tetőhéjazat fogadására szolgáló lécezés vagy deszkázat (pl. cserépfedés, illetve bitumenes vagy fémlemez alá) továbbá a tetőfóliát rögzítő és átszellőzést biztosító ellenlécek.

17_2.jpg

Tetőfólia, a nélkülözhetetlen

Ha belegondolunk, mekkora csapadékmennyiség éri a tetőnket, akkor beláthatjuk, hogy a tetőfóliára igen nagy felelősség hárul. A cserépfedések vízzáró tulajdonságúak, az illesztési hézagokon vagy a szellőzőcserepeken bejutó nedvesség (porhó, csapóeső) és a belső térből érkező lecsapódó pára elvezetése a tetőfólia feladata. Megkülönböztetünk egyszeresen és kétszeresen átszellőztetett tetőszerkezetet: előbbinél csak a tetőfedés és a tetőfólia között van légrés, ahol el tud távozni az esetleg bejutó nedvesség. 

A kétszeres átszellőztetés azt jelenti, hogy nemcsak a fólia felett, hanem alatta, a fólia és a hőszigetelés között is légrés van. Utóbbi a nem páraáteresztő tulajdonságú tetőfólián lecsapódott nedvességet vezeti el. Ezt a kialakítást új tetőkön már nagyon kevés esetben alkalmazzák, mivel a megnövekedett hőszigetelési szabványok és igények miatt a szarufa közét teljes mértékben kitöltik szigeteléssel, sőt még további szigetelés beépítése is szükséges. Értelemszerűen tehát egyszeresen átszellőztetett tető esetén csak páraáteresztő tetőfólia építhető be.

A tető szerkezeti kialakítását befolyásolja, hogy tervezünk-e tetőtér-beépítést. Amennyiben igen, fontos gondolnunk a párazáró rétegre is: a párazáró fólia segít megelőzni, hogy a fűtött belső térből távozó nedvesség a szerkezetben lecsapódjon és ott kárt okozzon. Tetőtér beépítés esetén nagyon hasznos lehet egy hőtükrös, ugyanakkor páraáteresztő tetőfólia beépítése, ugyanis a 83% hőreflektáló képességű tetőfólia akár 3 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet képes biztosítani a lakott térben.

Hőszigetelés

A tetőhéjalás anyagától függően képes hozzájárulni a hőszigeteléshez (hőcsillapításához). Egy vékony fémlemez fedés értelemszerűen szinte elhanyagolható ebből a szempontból, a vastagabb anyagú cserépfedés viszont nagy hőtároló tömegének köszönhetően komoly szerepet játszhat, és például nyáron hozzájárulhat a tető alatti lakótér hűvösen tartásához.

17_1.jpg

Lapos, de nem teljesen

Napjainkban divatosak az alacsony (0-5 fokos hajlásszögű) és a kishajlású (5-16 fokos) tetők. Talán sokan nem is gondolnák, hogy ezekre is kerülhet akár cserépfedés is. De nem akármilyen! Már a tetőhéjalás kialakításakor is gondolnunk kell arra, hogy ezeknél a tetőknél a csapadék elleni védelem még nagyobb kihívás. Az ún. 7 fokos rendszer több szinten is eleget tesz annak, hogy még az ilyen alacsony hajlásszögű tetőket is megóvja.

Ennél a rendszernél nagy méretű elemek kerülnek a tetőre, ami csökkenti az átlapolások számát, és így értelemszerűen a beázások esélyét is. Ugyanakkor pozitív tulajdonságuk az is, hogy ezek az elemek elég kicsik ahhoz, hogy a nagytáblás fedésekkel szemben sokkal jobban ellenálljanak a szélszívásnak. A cserepek átfedésének területét milliméteres pontossággal megtervezett profillal illesztik. Az ilyen rendszereket nagyon alapos tesztelésnek vetik alá, így a rendszerelemekből megépített tetőnél joggal várható, hogy hosszú távon is zökkenőmentesen funkcionáló épületszerkezetet kapunk.