Így legyen viharbiztos a tető!

Az én időmben sose voltak ilyen viharok – akár egy idős ember nosztalgiázásának is vehetnénk, azonban sajnos a tények is azt látszanak igazolni, hogy a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel kell szembenéznünk. Ennek pedig számos olyan hatása van, amelyekre nem is gondolnánk! Persze az időjárás hatásai elleni védekezés egyébként is hozzátartozik a tető kialakításához, azonban napjainkban az éghajlatváltozás tükrében mindez még nagyobb hangsúlyt kap, mint korábban. Nem lehet elégszer kiemelni, hogy a kellően átgondolt tervezés és kivitelezés később mennyire jelentős anyagi károkat, illetve komoly balesetveszélyt tud megelőzni.

_dsc8700_1.jpg

Szél

A tető méretezésekor az egyik legfontosabb tényező, amit figyelembe kell venni, az a szél okozta igénybevétel. A szélnek igen komoly szívóereje van, erre minden fedéstípusnál gondolni kell.

Az, hogy a tető milyen mértékben és milyen módon van kitéve a szél hatásának, több tényező is befolyásolja. Nem mindegy, hogy hol, milyen vidéken épült a házunk, illetve az sem, hogy mekkora a tető hajlásszöge. Alacsony hajlásszög esetén a szél megbontó hatása, meredek tetőnél a szívó- és nyomóhatás jelent veszélyt. A relatív nagyobb elemsúlyú szilárdabb tetőfedő anyagok, mint a kerámia vagy betoncserép értelemszerűen jobban ellenállnak a viharoknak, azonban még azokat is biztosítanunk kell a tomboló elemek ellen, a szél hatásainak erősebben kitett felületeken való rögzítéssel. E célra leginkább a méretezett viharkapcsok ajánlhatók, hiszen azok használata például nem lassítja be számottevően a munkafolyamatot és a fedés javítható, átalakítható marad.

A nagyobb tömegű tetőfedő elemek kapcsán sokszor felmerül az az aggodalom, hogy nem jelentenek-e túl nagy terhet a tetőnek. Emiatt azonban nem kell aggódnunk, mert a tetőszerkezet méretezésekor a fedés önsúlya csak egy része a figyelembe veendő terhelésnek (amelyek közé tartozik épp e cikkünben tárgyalt hóteher, a szélteher vagy a szerkezet önsúlya is), ezekre összességében kell méretezni a tetőszerkezetet. (A tömegnek ráadásul önmagában is kedvező következménye a hőcsillapítás, így nyáron például sokkal nehezebben melegszik fel a tető.)

A rögzítésnél fontos, hogy se alul, se túlságosan felül ne becsüljük a szükséges mértékét, hiszen előbbi esetben a biztonság, míg utóbbi esetben a gazdaságosság rovására megy a pontatlanság. Ma már léteznek olyan méretező programok(szoftverek), amelyek segítségével pontosan meg lehet határozni a szükséges rögzítés mértékét.

Csapadék

shutterstock_451960852.jpg

Természetesen tetőnknek hatásosan védekezni kell az esővíz, illetve porhó ellen is. Értelemszerűen minél kisebbek a fedés elemei, annál több helyen juthat be alájuk a csapadék. A tető teljes szerkezeti rendszere része a védelemnek, amelybe beletartozik a jó minőségű tetőfólia is, azonban már a fedés anyagának is tudnia kell útját állnia a csapadéknak.

Ebből a szempontból megkülönböztetünk vízhatlan és vízzáró fedést. Előbbi a lapos vagy kishajlású tetőkön szokásos fedésmód, és leginkább bitumenes lemezből vagy fémlemezből készült fedést értünk rajta. Utóbbi kategóriába tartozik például a (kerámia és beton) cserépfedés, amelyen keresztül valamennyi csapadékvíz bejuthat ugyan a fedés alá, de annak a szerkezet károsítása nélkül tudnia is kell eltávozni. Ezek az anyagok a magastetők leginkább megszokott fedései.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ma már kishajlású tetőkön sem kell lemondanunk a cserépfedésről, azonban ehhez egy speciális, az ún. 7 fokos rendszert kell beépítenünk.  

Az ördög sokszor egészen kis részletekben lakozik, a vízzárás szempontjából is. Egyes gyártók például kísérletekkel igazolták, hogy a cserép orrészének szögletes helyett ívesen való kialakítása is jelentőséggel bír a vízzárás szempontjából. A Bramac például rendkívül nagy hangsúlyt helyez a kísérletezésre és építőanyagai folyamatos tesztelésére, például szélcsatorna segítségével. Ezért is emeljük ki újra, hogy a tetőfedés elemeinek tőlük való beszerzése ebből a szempontból is igen jó döntés lehet.

Villámlás

3_12.jpg

A villámvédelemről korábban már ejtettünk szót, ennek felfogó elemei (villámhárítók) a villámlásnak leginkább kitett pontokon, vagyis a tetőn helyezkednek el. Ezek, továbbá a levezetők és földelők segítenek abban, hogy a villámok elképesztő mértékű pusztító energiái ne tehesenek kárt házunkban. A villámvédelmi rendszer tervezése a villamos tervező szakember feladata.

Hóteher

Éghajlattól is függ, hazánkban azonban mindenképp komoly gondot okozhat a hó jelentette terhelés. Nem nehéz belátni, hogy a tetőn felgyülemlett, majd lezúduló hótömeg életveszélyt is jelenthet! Ezért nem szabad megfeledkeznünk a tetőn a hófogórácsok és a pontszerű hófogók elhelyezéséről, ennek szükséges darabszámát szabvány határozza meg.

A korábban is említett rendszerszintű gondolkodást most is kiemelnénk: ha a viharok idején is nyugodtan szeretnénk aludni, érdemes olyan tetőrendszert választani, amely alapos tesztelésen esett át, mint például a Bramac tetőrendszerei, amelyeket szél-vihar és esőviszonyokat szimuláló szélcsatornában teszteltek.